Videó

Az Eventus Podcast Studio videója




Keresés a honlapon:


Korányi Mátyás: Helyreáll

 

 

 

 

Helyreáll

Harcolj. Küzdj. – mondja a lélek és az ösztön,

tudom, magamat kell először legyőznöm,

ötven éves fiú, milyen furcsa fejű,

kopasz fa ágán pihen pár keselyű,

kezemben koponya, másikban egy Tubi,

gyömbér és citrusok, így kell elmondani,

hogy az emberélet útjának falán egy nagy,

sötétlő graffitit olvastam, ez az emberi agy.

A világ hömpölyög, örvénylik esztelen,

Bepingált kresztáblához nyilazva meztelen

próbálsz túlélni, verejtékezve, ittasan,

mard ki a gonoszt magadból, itt a sav,

bérleményben rendetlenség, és az idült redva,

keserű volt minden sör, minden cigaretta,

szerződéses zúgokban farkasok és rókák,

vadászok cserélgetnek új és új parókát,

ügynökök gyűjtögetik az elesetteket,

rácsok között hasznosítsd az ellesetteket,

lehet minden mélyebb, vagy lehetne merészebb,

céghálókon csüngő embertenyészet,

magzatfürtök között meredező tüskék,

szerényebb költőkre van manapság szükség,

a jóakarat gyümölcseit megeszi a méreg,

döntéseink, mint a dinnye, szétrepednének,

sivatagi nyarakban gyilkosokkal teli plázs,

homokdűnék, sziklaszilárd elhatározás.

Koppan a kalapács, az utolsó szó jogán

mondana egy verset legtisztább kisszobám,

Koppány nincs még felnégyelve, István is pihen,

tudod, nagyon szeretlek téged, kisszivem,

elsötétített lakás, így zajlik ez a per,

körülvesz és átölel engem Izrael,

indiferens minden múlt, minden részeg éj,

van az úgy, hogy egy világ, pedig két személy,

összeszedném magamat, szét se vagyok szórva,

kedvem támadt, kirándultam egyet a pokolba,

jól kifőztük barátocskám, pedig nem volt recept,

fakanálként cipeltünk könnyű kereszteket,

reményteli nyugat, transzcendens nyugalom,

mesés Kelet, tükrökbe kell fejest ugranom,

úgy vagyok, hogy délre tartok, északi fény vezet,

háttérben dolgozik néhány titkos szervezet,

szervezetem erős, nem vesztettem sokat,

jegyzetek se vesztek el, és van olyan boltozat,

ami tartja imáimat, velem van az Isten,

idővel már boldogulsz az időtlen szinten,

megbocsátás a munkánk, mondják, nem is kevés.

Mini Atlasz, mini Föld. És az elengedés.



  
  

Megjelent: 2022-06-05 20:00:00

 

Korányi Mátyás költő, szerkesztő, a Veranda Művészeti Csoport alapító tagja

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.