Keresés a honlapon:

Halmosi Sándor versei (Legendahántás, Allergén, Nincs annyi óvadék, Négykezes)

 

 

 

 

LEGENDAHÁNTÁS

 

Lázadunk. Hárítunk. A zárt ajtókon

keresztül is lekaparnánk a glóriát. 

De ha szorít, nyüszítünk, 

mint a lájkolatlan influenszerek.

Az ő kenyerét esszük mind.

 

 

ALLERGÉN

 

Kisiklottunk. A hosszú, mély barázdák éppenhogy 

karcolják a tájat, tesztelik az allergiát. Nem lehet 

egy testből kiindulni. Ha ki is kaparjuk ezerszer a 

méhét, a bolygó szülni fog. Ugyanilyen kórokozó

fattyakat. Szutykos habitusban, takarásban a lélek.

 

 

NINCS ANNYI ÓVADÉK

 

Nincs annyi óvadék és nincs annyi mentség,

mégis, minden ugyanúgy folytatódik.

Mintha semmi sem történt volna. 

Mert nem is történt semmi. Kicseréltünk

egy-két szót, néhány fölösleges nevet,

és azt mondtuk a kettes fülemülének, 

hogy pofa be. Itt millió fecske sem csinál

nyarat. De a milliomodrésze mégiscsak

egy nyavalyás egy. 

 

 

NÉGYKEZES

 

A dal, amit mindig is írni akartunk,

és a szöveg, amire sosem futotta.

Amiről szólna, hiányzik.

Amit nem mond ki, ütem. 

 

 

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2022-05-02 20:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.