Keresés a honlapon:

Kántor Zsolt versei (Egy porc a délibáb, gyömbérrel, Ophélia: keserédes bor, Rimbaud Fellini képkockáin)

 

 

 

 

Egy porc a délibáb, gyömbérrel

Kortyoláshoz hasonló hangot ad

 

A reggel a nosztalgia helye.

A kávé ihletforrás, meg a szecessziós csésze.

A cukros tej elkeveredik a koffeinnel.

Lassan bejut a szájba, rá a nyelvre,

A szájpadlás örül az íz selymének,

Szinte betakarja az összes gondot,

Gondolatot az élvező megértés.

Simogatja a bőrt a langyos, barna lé.

Felmegy az orrába a dolgok gőze.

Voltaképp az illatáért szereti.

Meg a napsütés miatt, ami szinte minden reggel

Velejárója a gondolkodásnak.

A tudatból a szavak a fényre visszamásznak.

Egymást öleli alázat és gyalázat.

Elválik s összeér a fergeteges öröm és bánat.

 

 

Ophélia: keserédes bor

Ametiszt

 

A jeges zúzmara még fehérebbé

Színezi az eget. Üveget hajlít

A felhők köré a fény.

Honnan meríti az inspirációt a Hold?

Az ihlet cseppjei alá

Odatartom a nyelvem.

Hajnalban hókristállyá lettem.

Aki lelket lehel az időbe.

Egy korty Ophélia a pezsgős-

Pohár alján. Az este zamatát

Visszakéri a nappal.

Képlékeny szó voltam

És befogadtál. Hálám

Viszont tőled vált kővé.

 

 

Rimbaud Fellini képkockáin

Nappali koreográfia

 

Vitorlás hajó a vér tengerén

A lélek. Gesamtkunstwerk –

A reneszánsz sztaniolpapírban

Lady Eklektika a kajüt mélyén alszik

De a költő éberré simogatja

S nem ölelkezhetnek, csak hajnalban.

Éjjel fogniuk kell egymás kezét.

Csupa zúzmara és szógyöngy az éj.

S közben feltűnik Adrenalin félsziget.

Meddig bírja a visszatartást két kagylóba zárt test?

Miként maradnak jégcsapok az ideális hitek?

Ha szembejön a katedrális és a Bazár –

Párbeszédet kezd a napfelkelte és egy korall.

Szkrjabin extázisa szól. Magánhangzókkal telt idővonal.

 

 

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2022-04-02 19:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.