VideóA Danubia Televízió videója Keresés a honlapon: |
Czékmány Sándor versei (Pásztorének, félig eljátszott gondolati dráma)
pásztorének
keressük tovább, hogy legyen végre
félig eljátszott gondolati dráma
fekete vonalakat rajzolok a fehér lapra a vonalak vezetése véletlenszerű itt-ott találkoznak itt-ott belecsurrannak – mert tubusból nyomom ki őket – a köztes térbe ahova még eldöntetlen hogy milyen színek kerülnek a fekete vonalak és fekete csorgások közé a színeket is tubusból öntöm majd itt-ott megfolynak ők is megszaggatva a vonalak kusza egyhangúságát
folyamatosan kifelé vezetem magam közülük és folyamatosan visszacsöppenek egy idő után sodrásként azonosítom magam a kétdimenziós térben
a lehetséges kép képtelen elírása a merülésnek amiben elmosódva látsz meg ezt azt védekezésed most is – mint mindig – hogy maga a sodrás volt a cél de ez annyira de annyira lényegtelen hogy megállsz és vársz arra amit minden porcikád szikrázva jelzett de máig nem tudtad meg hogy mire
amikor visszaadom magam állítólagos teremtőmnek úgy állok majd hogy ne látszódjam érzem a létezés tényében azt a hazugságot ami miatt szeretném ha ő látszódna akkor is ha tudom hogy csak neki hogy kizárólag csak neki felelhetek majd magam előtt kizárólag magam előtt érte is
Megjelent: 2021-12-15 18:00:00
|