Keresés a honlapon:

Kapui Ágota(1955-2018) versei

 

 

 

 

Se szó, se dal

Se szó, se dal, sem meddő dünnyögés,

nem használ a csend ellen ma semmi,

ha kiüríted méregpoharát,

s a holnapoddal próbálsz szembemenni.

A holnapod az idő tengelyén,

mint megfáradt nyikorgás fennakad,

mint karcolás egy rongyolt lemezen,

ahol a hang ijedten megszakad--

ha idegeid tükrén siklanak

a percek apró éles körmei,

se szó, se dal, se nyugtató ima,

sem álom-mantra nem használ neki.

Várj még, Idő!

Várj még, Idő, késsetek holnapok!

tavaszt ígértél s forró, új nyarat…

- Hol tart a lét, és én most hol vagyok? -

Cipeld magaddal új napokba azt…

Új hajnalok és új tragédiák,

vad szócsaták a groteszk asztalán,

hol  foszló fény és hervadó virág,

s egy vers hever, egy hattyúdal talán.

Holdkatlan IV. évfolyam 31. szám – 2017. 31. hét

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2021-11-02 16:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.