Videó

A Gallery FreylerArt videója




Keresés a honlapon:


Petz György (1955-2020): Sorsodat

 

 

 

 

 

Sorsodat
(K.D.nov.3.)

Egy sorodat sem akarom, 
egészben kellesz, 
minden játékával 
a rettenetnek, 
mert szeretlek. 
Valaha csöpögős voltál, 
cizellált, művi, nyafka, 
kamasz magamnak nyálas, 
tele önsajnálat, 
mert csak addig láttam. 
Ma már ma van, 
a tegnap közelebb már, 
tudom, félve hazudtad, 
hogy összedőlt a naptár, 
s oly egyiptomi messze, 
ki éppen meghalt, 
tényével a lánchegységes 
'van'nak mindazzal, 
mi nem van.
Tudom, 
javítanád a nyelvet, 
amin szólok, 
lenne rá ürügyed, 
te lennél hatóok, 
és jókat röhögnénk, 
mert bármiféle álarc 
meg nem riasztana, 
sem halálarc, 
és vissza, 
mégse, 
sose mennénk, 
pedig tudjuk, 
az égben azt az estélyt 
folyvást adják, 
ha már megteremték; 
és löktek ide józan 
jó robotosnak, 
kinek minden igazolva, 
előre az út is, 
ha orrát húzta olykor, 
szép a rút is, 
mert mégiscsak 
ünnep az élet, 
tele van születéssel, 
s ha jobban megnézed, 
minden szemből 
rád néz a gyermek.

 

Holdkatlan VI. évfolyam 2. szám - 2019. 3-4. hét

 

 

  
  

Megjelent: 2021-11-01 14:00:00

 

Petz György (Budapest, 1955 - 2020) szerkesztő, író, költő, tanár

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.