Keresés a honlapon:

Nagy Gusztáv versei (Vallomás, Álomkép)

 

 

 

 

Vallomás

 

Elkapott az öregség

magányomban csöndesség

lépésemben bambaság

lázadásban gyávaság.

Látásom még épségben

gyönyörködöm szépségben

elmémet még használom

verset írok, sajnálom.

Lettem volna bankáros

vagy egy limuzingyáros

nem lettem csak oktató

ide-oda dobható

napszámosa népemnek

ez való az énemnek...

 

 

Álomkép

 

eső esett, hideg ősz táján

anyám jött, batyu volt a hátán

könnyedén cipelte a súlyát

fiatal volt, rejtette búját

 

pedig lelkében ott ült a sors

amit a fájdalom összefont

s amit nem bogozott ki soha

földbe vitte, rá nőtt a moha.

 

eső esik, hideg ősz táján

anyám jön, nincs teher a vállán

könnyedén meglebben előttem

s az éjszaka viszi el, előlem.

 

 

 

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2021-09-04 21:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.