Videó

Az M5 videója




Keresés a honlapon:


Kántor Zsolt versei (A szabadság enyhe mámora, Belefeledkezés, Önmagunk elválaszthatatlan őrszeme)

 

 

 

 

A szabadság enyhe mámora

Esterházy Péter emlékére

 

Egy gondolkodó és emlékezni képes égbolt

Mint ernyő

Ereszkedik alá a lakott világra.

Benne van minden, ami valaha írásként

Megszületett.

S benne él a személy, Aki egyszerre éli,

Írja és ugyanakkor értelmezi is

A történetet

Ez a tudás nem bővíthető tetszőlegesen.

Csak a szellem által ihletett

Szövegek kerülnek bele.

Én is elgondolom

Benne lehetek?

 

A legfontosabb titkot úgy lehet

Legbiztosabban elrejteni

Hogy napvilágra hozzuk –

 

Úgysem fogják megérteni

Az avatatlanok

 

 

Belefeledkezés

A pille halálát olvassa épp

 

Egy rózsaszirom nem képes betakarni

A tengerpartot, a hegyeket, mégis odasimul,

Ha lehull. A nagy erényekhez, eszmékhez

Vonzódik minden. Álmaink anyagából

Vagyunk. A kezdetnél érintett meg Isten.

A virág is abból a földből

Teremtetett, mint Éva és Ádám.

Az éden agyaga minden cserép.

Az anyatej, a mell, a márvány.

Törékeny a lét, a lélek s az ég.

De az égzengés nem érzelgős.

Az erdő hasában vár ránk.

Kimondja, amit akar. Rákiált a szellem,

Légy egyenes jellem! Te képmás!

A költő a semmiben is tért lát.

A szappanbuborék is lelkesíti a szívet.

Thrill. Felvillanyozzák a szemet a színek.

A pegazus voltaképp az erőszakos remény.

Fizikai módosulást okoz a rendkívüli rét.

A szépség bele van gravírozva a sejtekbe.

Persze a gyom: gondoskodás nélkül is bemegy

A kertekbe. Mint a méreg az elvekbe.

Bámulja a rózsaszirmot, ahogy rászáll a méh.

Nincs eredete, ahogy rátör a belefeledkezés.

 

 

Önmagunk elválaszthatatlan őrszeme

Szimptóma

 

Miért ne volna autentikus

Az önkép? Van egy pillanat,

Amikor megadatik, hogy egyszerre lássa

A másikat, magához képest.

Nem megkülönböztethetetlen –

Összeér, de elválik rögtön.

Az értelmezés sávja széles.

Önmagunk, aki nem mi vagyunk?

A világ célja a könyv.

Történő megíródás.

Anekdoták reinkarnációi.

Egyetlen elbeszélés van. Nincs más.

Egy naplemente se áll jövőtlenül.

Apokrif bár, de tömör az űr.

 

 

  
  

Megjelent: 2021-07-20 06:00:00

 

Kántor Zsolt (1958-2023) költő, író, szerkesztő, pedagógus

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.