Keresés a honlapon:

B. Mihály Csilla versei (Ki gyújt ma fényt?, Délszaki szonett, Vannak vidékek)

 

 

 

 

Ki gyújt ma fényt?

 

Áprily Lajos Agadir c. verse hatására

 

 

Ki gyújt ma fényt, ha rémes árnyatok

fölétek áll, s kacagja hogy vacog

az atyja, az, ki önmagára büszke,

e fantomot mégis világra szülte.

 

A gondolat folyton teremni kész,

amíg forrást merít, hát semmi vész, 

de nézd, mivé lesz, hogyha fél az elme,

vakon szorongsz, a szörnyed láncra verve

 

belőled él, gyarapszik és dagad,

felfalni kész e rémült gnóm-csapat,

parancs után egymást is tőrbe csalják;

ki törli majd le Isten könnyes arcát?

 

 

Délszaki szonett

 

Körbekerít ez a táj, felemás benyomásokat ébreszt,

illatok, íz, aromák dús keveréke alatt

reggeli víg kikötők hangzavarára dagad;

míg szaporán kupicákba kitölti a nép a tömény szeszt.

 

Délszaki szél fütyörész hevenyészve a locska haboknak.

Minden olyan koravén. És kicsi, mint a makett.

Hajkoronámnak erős, tengerihal-szaga lett.

Messze, a föld peremén feketén ladikok kavarognak.

 

Orchideák feje lóg, papaját eszik állva a sétány,

szörfösöket hoz a víz, a habokba esik bele néhány,

sziklatövén buja dalt dúdol egy árva szirén.

 

Hullamerevre feszítve az ég, beszakítja egy árbóc,

leng a vitorlakötél, vihar érkezik, intene pár kóc:

nézd, a világ szövetén villog a fároszi fény.

 

 

 

Vannak vidékek

 

Kányádi Sándor Előhangja nyomán

 

 

Vannak vidékek, tört jövők,

imákat hittel gyöngyözők,

vigyázó vének, ott ahol,

kimondhatatlan szó dalol.

 

Apám szemében láttam én:

vannak vidékek, láng s a fény;

ahogy beszélt a nép előtt,

hatalmas szíve égbe nőtt.

 

Vannak vidékek, csendesek,

ahol karácsonyt csengenek

öröktől fogva holtnapig,

ahol a tisztesség lakik.

 

Vannak vidékek, s fájdalom,

ahol a gond a vállakon

megélni sarkall, nem fenyít,

akár a gerle, oly szelíd.

 

Vannak vidékek, van magyar?

Mit ér a tő, ha sarja hal?

Hűségre int a magvető,

a homlokára gyűrt redő.

 

Vannak vidékek, ősi kincs,

ahol szabadság ölnyi sincs,

hazám hazádban…, közte tér.

De még a lelkünk összeér.

 

 

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2021-05-19 18:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.