Keresés a honlapon:

Korányi Mátyás: Mezei Kati emlékére

 

 

 

 

Mezei Kati emlékére

 

Vadvirág voltál, fekete.

Az illat az, ami vigasztal.

Ennyi az ember szerepe,

pár komoly ügy, s néhány víg asztal.

 

Vadrózsa voltál, szép, szelíd.

Tövisek között rózsapír.

Nem bántottak senkit a terveid.

Volt benne otthon, út, papír,

 

felszabadult gyermekek,

akik tudják, nem a bűnnek élnek.

A betűk a papíron rendezett

formákban feszültek a szélnek.

 

Nincs nagy tanulság, csak mindig egy.

Tudni, hogy fontosabb a másik.

Nagy csata volt és most megpihensz

a föld alatt a feltámadásig.

 

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2021-04-08 10:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.