Keresés a honlapon:

Nyírfalvi Károly: részlet

aprócska angyal húz át a sötét szobán
megpihen falon, sarkokban, lámpaernyőn
kicsi szíve dobog, kicsit megremeg,
bevilágít záruló szemhéjam mögé
utókép mondanám
lágyan biccentek neki
s már fenn visong a fán
nincs szó
mely az ajtót utána beteszi
ma nem alszom tovább
majd visszatér, s megbököm,
mint alvó anyját a gyermek,
múljék a közeli rettenet
maradjon még
óvja a sötétet reggelig

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2014-08-10 16:48:58

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.