Nyírfalvi Károly: Hajnalban szóljatok!
Filákovity Istvánnak, Nagy Istvánnak
Mondtam: vigyetek magatokkal.
Szóljatok időben, menetkész leszek percek alatt.
Még bírom a lassú járást hosszú kaptatókon,
a végtelen teret a messzi síkon.
Ha karom rándítom, bokám ficamítom,
elzuhanok egy pocsolyában, megszaszaggatom ruhám,
kilyukad cipőm, hagyjatok magamra.
A képzelet majd megsegít, fejben utolérlek titeket,
ki más számolna be a semmi kis kalandokról,
a majdnem céltalan tájbejárásról, nekem ott kell
lennem, hogy el ne fújja a szél, be ne temesse a por.*
A szavakat felpuhítom a záró nagy fürdés közben,
ázott lapjaim felkínálom a napnak: szóljatok hajnalban,
mikor a kakas érkezik, és elköszön álmos tekintettel a telihold.
*vendégsor: Richard Brautigan
Megjelent: 2014-08-10 16:28:49
 |
|
Nyírfalvi Károly (Békéscsaba, 1960 - 2017) költő |
Ez a Mű a
Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
