VideóA PécsTV videója Keresés a honlapon: |
Váradi Orsolya versei (időminta:tenger¡, apja lánya, Utólagosan átértékelve)
időminta:tenger¡ ma gyönyörűek a körmeim, ízlésesen hosszúak, szépen reszeltek. más nő ilyenkor a piros lakkért indulna, esetleg egy vörösért talán burgundiért. én a körömcsipeszért. pedig, pedig igazán szépek, persze az általános esztétika meg én, mindig másra gondolunk, mint most: jelen karmok esetében is, pedig pont akkorák, amitől a férfi bevadul, amikor a fantáziájában a karját, combját vagy épp a hátát markolja¿, simítja. a férfi kinyilatkoztatja a megadását: ha úgy kívánnád, kedvesem, még a pilláim sem tudnának rebbenni, előre végem.
de ne nekem, nekem csak martalékom lennél, ne kívánj, darabkák maradnának belőled, meg egy látszat, trófea az erőről. ilyenhez, úgy érzem, nekem nincs közöm.
körmöm rövid lesz és rózsaszín; talán, mint a következő tíz év. még várok egy kicsit;
apja lánya
a halála után nem sokkal a magyar néprajz történetéből került elő pénz, utána anyám átnézte azt a cirka 3000 könyvet a lakásban, telitalálat volt még az Isten után az első, valamit a Meztelenek és holtak. nekem karácsonyról maradt két vásárlási utalványom: a Nyúlketrec megvan; Az ellenségem holtan hevert zavartan tettem vissza, mert emlékeztem rá, ahogy kiveszem belőle; pörög a film, vágok, időrendbe teszek, kicsit szidom magam... update: egy mély szusszanással néztem fel és épp arra gondoltam, egyszer tényleg kiverem a szimbolikára, mint korabeli szekszkártyára, de megláttam a felső polc széléről kilógni egy kis fehér háromszöget. telitalálat apu.
Utólagosan átértékelve
Megjelent: 2021-02-14 18:00:00
|