Keresés a honlapon:

Csengődi Péter: Kiköltözés

 

 

 

 

Kiköltözés

 

Csak kettőt ismerek: kint vagy bent,

tőlem idegen a küszöbön ücsörgés.

Elvesztem az egyirányú utcában,

a földön egy feldobott pénzérme

elkeseredésében az élére állt.

 

Vágyaknak nyitott ajtón át

szökött ki az otthon-meleg,

hiányoddal becsavarodva érzem magamon

a kilakoltatott ember meztelenségét.

 

Megtanultam szeretni, amit szeretsz,

most mindketten engem gyűlölünk.

Csak a reszketés oldja a szégyent,

szabadon hagyott csuklóról készít

metszeteket az éles képzelet.

 

Csendben munkálkodik az eső,

hajamból vakolat-korpát mos ki.

Áznak a kinyúlt, bolyhos emlékek

a kukák melletti papírdobozokban.

 

A hálószoba kihalt kagylóhéjra emlékeztet,

két kamra, két pitvar lett elhagyatatott.

Egy eltévedt hang kóborol az üres lakásban,

eladtam mindent, amit megérintettél.

Mérlegen a szívem. Harminc deka, maradhat?

 

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2020-10-23 18:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.