VideóMénes Attila videója Keresés a honlapon: |
Horváth János:Arc
Arc– Fontos, hogy nézhető arcod legyen. – Ezt hogy érted? – Jó legyen ránézni, kedves legyen, és megnyugtató. – Most nem ilyen? – Nem egészen. – Ez mit jelent? – Én inkább izgatónak tartom. – Viccelsz? Az milyen? – Az orrod íve. – Nagy az orrom? – Nem, de elég karakteres. – És a többi? – A szád vonala erőt sugároz. – Nem erőszakot? – Nem. Egy kissé duzzadt ajkad érzéki, de határozott vonala van az ajkaidnak, kicsit előre álló. – Anyámé volt ilyen. – Nem ismertem. – Nem vesztettél semmit. – De téged ismerlek. Az arcod miatt szerettem beléd. – Na, ezt nem hiszem. Vannak más, vonzó testrészeim is. – Igen, de az arcod beszél. – Hogyan? – A szemed gyönyörű, azonnal feltűnik annak, aki rád néz. – És ebből, mi következik? – Tiszta, nyílt tekintet. Ez őszinteséget jelent. – De? – De, ha jobban megnézem az arcod arányait, az a szabályosság, ami először feltűnik. A szemed uralja, a mélykék szem, amely hihetetlen, de változtatja a színét. – Örököltem anyámtól. És mi van még, amitől izgalmas az arcom. – Az enyhén előre ugró járomcsontok, ami miatt kicsit keletiesek a vonásaid. – Nem nagy a fülem? – Nem. Arányos, illik a harmóniát sugárzó arcodhoz. – Mitől izgalmas? – Attól, hogy a tiéd. A személyiséged része, kifejezi a belső békédet, és mégis, van benne valami közönséges is, valami halvány borzongás. – Ezt visszaadja majd a portré, amit csinálsz rólam. – Ezt nem. Maradj még egy kicsit! Szeretem nézni az arcodat.
Megjelent: 2020-05-17 18:00:00
|
