Videó

Vállalkozásuk az élet – Szávai Géza és Szávai Ilona 

Az Erdély TV videója




Keresés a honlapon:


Horváth Kolos Xavér: Fűrdőszoba

 

 

 

Fürdőszoba

 

Egy üres pusztán rohanok. A lábam alatt ropog a friss hó. Meztelen vagyok. Minden ruhámat elhagytam valahol. Már nem emlékszem, hol. Köd van. Alig látok valamit. Mégis futok, mint egy őrült. Egy házhoz érek. Ismerős. Kinyitom az ajtaját. Nehezen nyílik, mert be van ragadva. Ez a mi házunk. Rendetlenség van. Minden úgy van, ahogy hagytuk. Ahogy te hagytad, mikor elmentél. A teád még ki sem hűlt. A mosógép, amely tele van a kettőnk ruhájával, még nem végzett. A tűzhelyen fő a rizs. A képek a falon még mindig aszimmetrikusak. A rádióban durva zene szól. Egyikünk sem hallgatna soha ilyet. De ezt nem merem biztosan állítani. Az utolsó pár hétben rád sem ismertem. Nem voltál önmagad. Olyan dolgokat tettél, amikre még nem találtam magyarázatot.

 

A fürdőszobában vagyunk. Én fogat mosok, te a kádban ülsz. Meztelen vagy. Egy apró seb van az arcodon. Csak most veszem észre. Olyan, mint egy vágás. Talán még vérzik is. Valami dallamot dúdolsz, de nem ismerem meg a számot. Talán mosolyogsz. Nem tudom megállapítani. Azt mondod, csukjam be az ajtót. Megteszem. Azt mondod, terítsek törülközőket az ajtó alatti réshez. Megteszem. Azt kéred, nyissam meg a csapot. Megteszem. Azt mondod, most várjunk egy kicsit. Csöndben. Megteszem. A szoba szép lassan megtelik vízzel. Kiszállsz a kádból. Lassan lépkedsz felém. Mint valami filmben. Átölelsz. Hideg a tested. Libabőrős vagyok. A szoba teljesen megtelt vízzel. Nem zárjuk el a csapot. Nem nyitjuk ki az ajtót. Még nem. Jó ez így. Csak még egy kicsit maradjunk így.

 

Sötét van a házban. Nincs áram. Kitalálod, hogy terítsünk ki a falra egy fehér lepedőt. Utána egy elemlámpa segítségével árnyjátékozzunk. Mindkettőnknek így kell elmesélnie egy történetet a másiknak. Az enyémben a herceg megismerkedik a hercegnővel, egymásba szeretnek. És boldogan élnek, míg meg nem halnak. A te történetedben a hercegnő megismerkedik a herceggel. Először boldogok, utána már csak veszekednek. És élnek, amíg meg nem halnak.

 

A nappaliban ülsz. Én a fürdőszobában vagyok. Borotválkozom. Hallom, ahogy nevetsz. Megvágom az arcom a borotvával. Vérezni kezd. Egy zsebkendővel próbálom elállítani, de a vér átáztatja. Kimegyek hozzád. A telefonod a kezedben. Írsz. Megkérdezem, kivel beszélgetsz. Azt mondod, senkivel. Ismét megkérdezem. Egyre idegesebb vagy, nem érted, miért féltékenykedem. Emiatt én is egyre ingerültebb vagyok. Üvöltözni kezdek veled. Elveszem a telefonod. A falhoz vágom. Darabjaira hullik. Kimész a konyhába. Behozod a seprűt és a lapátot. Összetakarítod azt, amit én okoztam. Bocsánatot kérek. Rám mosolyogsz, és azt mondod, nem baj. Igazam volt. Megérdemelted, hogy ezt tettem.

 

Elmentél. Sietős lehetett. A teád a konyhaasztalon. Még forró. Valamiért még ki akartad mosni a ruháimat is. Nem tudom biztosan, de talán a te ruháid is a mosógépben vannak még. Mit akartál főzni? Mihez kellet a rizs? Megigazítottad a képeket is. Én úgy szerettem, ha szimmetrikusak. Te nem. A rádió is megy. Nem ismerem a számot. A kád tele van vízzel. Még forró, de már fürödtél benne. A samponod is használtad. Behozok a konyhából egy poharat. Merek egy pohárnyi vizet a kádból, amiben nemrég fürödtél. Megiszom a vizet.

 

 

 

  
  

Megjelent: 2020-04-28 18:00:00

 

Horváth Kolos Xavér (Vác, 2000)

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.