Videó

Az Országút – művészet, tudomány, közélet csatorna videója




Keresés a honlapon:


Csengődi Péter: Örült egy hely!

 

 

 

 

 

Őrült egy hely!



Egy férfi állásajánlatot kapott az őrültek házában. Még mielőtt bármilyen szerződést aláírtak volna meghívták egy napra, hogy ismerkedjen a hellyel, és meglássák, képes lesz-e megbirkózni a feladattal.

Míg a férfi várakozott, egy zöld pólós fickó az órát nézte, és folyamatosan szövegelt:

57… 58… 59… jaj ne! 1… 2… 3… 4…

Csak figyelte egy ideig.

33… 34… 35…

Végül gondolta, csak megkérdezi:

Uram, jól van? Nincs szüksége valamire?

45… 46…

Tessék?

58… 59… jaj ne! 1… 2…

Uram, minden rendben? – kérdezte most már hangosabban.

Talán! – válaszolt végül a zöld pólós férfi. – Attól függ, mit ért az alatt, hogy minden rendben.

Hát, hogy… Hogy jól van-e?

Nem, nem vagyok jól, de ez így van rendben. Te jó ég! Már 46! 47… 48…

Ne haragudjon, de mit csinál?

Számolom a perceket.

Miért?

Folyton olyan gyorsan múlik az idő! Sosincs semmire elég időm.

Senkinek sincs elég ideje. Miért nem próbál lazítani egy kicsit? Miért nem csinál valami szórakoztatót?

Jaj, azt nem lehet! Ha jól érzem magam, csak úgy repül az idő! Így is alig van…

De így meg elvesztegeti!

N… ne is figyeljen rá! N… nem ő tehet róla – szólalt meg mellettük egy piros pulóveres alak. – A kormány! A kormány tehet mindenről!

Hogy mondja?

A kormány… a kormány pusztít. Mindenkit. Mindannyiunkat. Mérgezik a vizet. Mérgezik a húst. Lopják az időt.

Lopják… az időt? – kérdezett vissza a férfi.

Közben egy nő felállt, éles hangon sikoltott egyet, majd visszaült, mintha minden rendben lett volna.

Igen. A kormány. 2008 óta. Építettek egy gépet. Sugároz. Megrövidíti a másodperceket. Hogy az emberek többet dolgozzanak. N… ne legyen idejük szervezkedni.

Ne is hallgasson rá! – szólt át a szemközti padról egy középkorú hölgy. – Állandóan badarságokat beszél. Ez csak a gyíkemberek propagandája. Csak úgy, mint a Biblia, meg hogy a föld gömbölyű.

A férfi gondolkodott egy kicsit, majd a zöld pólóshoz szólt.

Uram, megnyugtatná, ha egy kicsit számolnám a perceket ön helyett?

Hogy mondja? … 59… jaj! …

Ha egy ideig számolnám maga helyett a perceket, addig pihenhetne. Jó ez így?

Igen, igen, azt hiszem. 12… 13… 14… tessék, figyelje az órát, lépjen be velem… 20… 21…

22… 23… 24… – mondták egyszerre.

25… 26… 27… – már csak egyedül sorolta.

Közben a zöld pólós férfi hátra dőlt a székben, és egy jó nagyot fújt. A férfi mosolygott, örült, hogy legalább egy percre könnyebbséget sikerült szereznie neki.

Közben megjött a főápoló, és nyugodt hangon mindenkit utasított.

Géza, üljön kérem vissza a helyére, mert a kormány állva magát jobban meg tudja figyelni. Kálmán, kezdjen újra számolni, mert szükségem van a fiatalemberre. Maga meg jöjjön velem, körbevezetem az épületben.

Miközben az ápoló nyitotta az ajtót, a távolból hallatszott a számolás és egy újabb sikoltás a nőtől.

Fura, hogy itt mik vannak!

Meghiszem azt! – értett egyet az ápoló. – De ők csak a látogatók voltak.

 

 

  
  

Megjelent: 2019-10-18 18:00:00

 

Csengődi Péter (1983) szoftverfejlesztő, író, költő, a Veranda Művészeti Csoport alapító tagja

A Holdkatlan Szépirodalmi és Művészeti Folyóirat egyik alapítója.

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.