VideóA Danubia Televízió videója Keresés a honlapon: |
N. Czirok Ferenc: Foltosok
Foltosok
Kinyitotta a szemét. Most ébredt, vagy egy ideje már ébren volt, s csak a szemét tartotta szándékosan lehunyva, nem tudta eldönteni, pedig még erőltette is az emlékezést, mégsem sikerült. Álmennyezet ledizzókkal – állapította meg. Idegen helyen van, nem az otthonában, az már bizonyos. Nyugodt maradt, amin kissé csodálkozott is, hiszen nem volt nyugodt természetű. Fejét bal oldalára fordította. Szekrényt látott, majd ajtót sarkig kitárva, ezután egy ágyat. Fényes, talán nikkelezett csövek formálták. Mintha kórházi lenne. Gyerekkorából halvány emléke maradt a kórházról. Hosszú, széles pinceszobában voltak. Sok gyerek. A fiúk ágyai az ablakok alatt sorakoztak, a lányoké két-három méterrel távolabb, a szemközti hosszú falnál. Futkároztak, rohangáltak, habár nem lett volna szabad, fertőzőek voltak, fakósárgák, mégis vidáman játszottak, ugráltak le–föl az ágyakon. – Maga mit keres itt? – szólt rá az ajtóban egy sminkelt női arc. – Az imént még magán dolgoztunk. Magának feküdnie kell! A férfi mellére rakta a kezét, majd az ágyékáig végigtapogatta testét. Dolgoztak rajtam! Méltatlankodott. Munkának nevezik azt, amit műveltek? Kegyetlenül fájt és majdnem megfulladtam! – Minket nagyon izgat az a folt – mondta a nő –, szeretnénk kivizsgálni, segíteni akarunk! A férfi nem reagált. Sarkon fordult és visszasétált az ágyba. Bal oldalára dőlt. Ebből a helyzetből az ablaküvegen keresztül úgy látta, a fák hegyén fekszik, felhőpárnák között. Könnyű volt, szép és áttetsző minden. Ebédre ébresztették. – Dani vagyok! Én vezetlek az étterembe. Te beszélsz magyarul? – Igen, Tamásnak hívnak. – Én hat nyelven beszélek – mondta Dani –, az apám magyar. – A hatból háromra ráhibázhatok? – kérdezte a férfi. – Szerb, roma és olasz! – Meg a német és az üzleti angol . – Félre ne érts – szólt a férfi –, jóképű vagy, anyád szép asszony lehetett! – Valóban, szép cigánylány volt, na de nézzünk utána, mit eszünk! Dani sokat mesélt s egyszer csak tesónak szólította Tamást. – Figyelj, tesó, ha bármire szükséged van, csak nekem szólj! Ha kevés a kaja vagy cigarettát szeretnél. Az egész épületet lezárták. Fertőzésveszély van. Én ki tudok jutni. Taxis emberem is van, ha szeretnél hazamenni megfürödni, mert itt zuhanyozni sem tudsz igazán! Napról-napra többen leszünk! A foltosokat mindig felveszik, meg a cukrosokat, s ha máshol helyhiány van, a háborodottakat is! Tamás késő délután zajra és lármára ébredt. Többszöri próbálkozás után sikeresen felült az ágyon. Vele szemben ősz hajú, hosszú kezű, hosszú lábú, csontsovány meztelen férfitestet látott félig ülő helyzetben. Az alsótestéből lenyúló és a padlózaton egy zacskóban végződő műanyag csövet csak később fotózta az agya. Meg is lepődött azon, hogy úgy gondolja, az agya fotózott, mintha enyhe bűntudata lenne, mert valahonnan úgy emlékszik, hogy az épületben tilos filmezni és fotózni. – Jézusom! – sóhajtott Tamás – Nem tudná valaki betakarni? – Ugyan már – szólt az egyik beteg –, felnőttek vagyunk és kórházban, itt nem kell szemérmesnek lenni! Te is foltos vagy? Részvétem, én is, és Milánnak hívnak! – Jó, én inkább alszom még! – jelentette ki Tamás. – Ne aludjál tesó, éjjel-nappal alszol! – hallatszott Dani hangja az ajtóból. – Nem szabad sokat aludni. Ha állandóan alszol, nem fogsz meggyógyulni. Ide nézz, ezt nézd! Csontpapához mindjárt jönnek a nővérek. Figyelj tesó, ő a csajom! Gyönyörű, igaz!? – Az bizony – mondta a férfi –, de miért csak hátulról fotóztad pucéran? – Ha rátalálna, az asszony felismerné! – Hiszen az okos telódon van! – Ám ha én elalszom, az ördög nem alszik. Nézd, itt vannak a fiaim! Négy fiam van. A legkisebb négy, a legnagyobb tizenkét éves… És Dani ismét mesélt. Történetét a főnővér hangja szakította meg. – Vizit! Dani miért nincs az ágyában? A doktor és a doktornő minden ágynál elidőzött néhány percet. – Hogy van? – kérdezték ilyenkor a beteget. – Jól – válaszolták egykedvűen, csak Tamás kötözködött kissé. – Önök az orvosok, kérem, vajon hogy lehetek!? – Értem – szólt az orvos –, tudja, minket az a flekk, az a folt a tüdő bal szárnyán, különösen érdekel! Várjuk a vizsgálat eredményét! – Doktor úr, már egy hete arra várunk! – Tudom, a terápiát megkapja. Légzéskönnyítő, infúzió, lesz eredmény is! Tamás ismét álmosnak érezte magát. Most már tudta, hogy mindez az oxigénhiány miatt történik. Bal oldalára dőlt, hogy kinézhessen az ablakon. A fák csúcsa tiszta fényben rezgett. A férfi ismét úgy látta, hogy ágya a fák csúcsának szintjével vízszintes helyzetben van. Tudta, hogy optikai csalódás az egész, mégis szerette úgy látni és úgy érezni, hogy ő ott fekszik a fák fölött a tiszta levegőn s mintha oldódna, mintha minden feloldódna a kéklő fényességben, az ég vizében.
Megjelent: 2019-09-02 18:00:00
|
