Videó


Újdonságaink




Keresés a honlapon:




Partnereink:

KUK (kuk.hu)

 

Magvető (kiadok.lira.hu)

 

DOSZ (www.dosz.hu)

 

Dinók Zoltán: A beteg, ki még költő is lehet...

 

 

 

A beteg, ki még költő is lehet...

A könyvkereskedő Zsolt már unta a munkáját. Alig akadt vevője. Az áruház mellett volt a boltja, a forgalom ott ugyan nagy volt, de valahogy az utóbbi időben kikerülték ezt a boltot. Pedig Zsoltnak nagy tárháza volt a könyvek területén. Kapható volt szépirodalom, életrajzi könyvek, regények és verseskötetek, vallási témájú könyvek, zeneelméletek és így tovább…

Hamarosan megjelent András, aki beteg ember volt s otthon töltötte a mindennapjait. Természetesen olvasással. De legújabban írással is. Egyik versét hozta magával.

Jó napot, Bandi!

Jó napot, kedves Zsolt!

A boltos kihúzta magát, s illedelmesen azt kérdezte:

Mivel szolgálhatok?

Nem is tudom – tűnődött el Bandi.

Nem tudja? Hiszen mindig pontosan jön, hogy most azt mondja Schubert vagy Brahms életraját kéri.

Igen. De megmutatnék egy verset.

Ja vagy úgy! A versek… Hát persze! Hadd nézzem!

Zsolt elolvasta a verset. Majd így szólt:

Ez nagyon szép! Ki kéne adni! Nem tudja, hogy kihez forduljon vele?

Dehogynem. Itt a városban van egy szerkesztőség. Talán ha a főszerkesztőnek megmutatnám…

Hát... A puding próbája az evés. És? Most mit visz ki?

Talán egy verseskötetet!

Nézegessen csak!

András így nézegetett, majd Áprily Lajos verseskötetét vette meg. Majd pár szót szokás szerint váltottak, aztán Zsolt így búcsúzott:

Aztán adja ám ki!

Oké, megpróbálom…

Tudja az angol mondást…

Bandi nevetve távozott, szatyrában a könyvvel. Eltelt három nap, s a beteg férfi örömmel jött Zsolthoz.

Nahát! De fel van villanyozva!

Képzelje, elfogadták a versemet! Csak egy önéletrajzot kérnek!

Nem hiszek a füleimnek? Tényleg elfogadták?

El bizony. A következő havi számban benne lesz!

Hát gratulálok! Tudja mit?

Mit?

Becsukom a boltot, aztán igyunk meg egy-egy pohár sört!

Hát… Rendben... Habár nekem innom nem szabad...

Ugyan... Jöjjön csak…

Beültek egy presszóba. Mindketten egy pohár sört ittak, Zsolt fizette.

Szóval most már nemcsak olvas, de ír is.

Igen, ráérek.

Aha. Az jó, ha kiönti szavakba a fájdalmát.

Hát végül is felnőtt ember vagyok. Bár beteg, de a bánatommal élni tudok.

És milyen témájú verseket ír még? Mert amit mutatott, az az évszakokról szólt.

Mindenfélét írok. Ami az eszembe jut. Tudja, az ihlet…

Értem. Valami jó rázósat írjon. Amiben magvas gondolatok is vannak. Én ismerem magát, olyan jól beszél, mint egy politikus.

András nevetett.

Próbálom a gondolatokat úgy leírni, hogy elfogadható legyen.

Igen, erre nyilván ügyelnie kell.

Hát persze. Akármit nem fogadnak el.

De amennyit maga olvasott, annyiból mindenesetre már össze tud egy könnyedebb verset hozni.

De én nem könnyedet akarok!

Zsolt nevetett, majd ivott a sörből egy nagy kortyot.

Olyat szeretnék, mint Majakovszkij!

Ó! Azért nagy fába ne vágja a fejszéjét!

Erre Bandi ösztönösen nevetett.

Nem vágom, de nincs kedvem apró szerelmes verseket írni!

Ki mondta, hogy a szerelemről írjon?

Á! A feleségem már amúgy is halott.

Miért nem ismerkedik meg valakivel?

Én most nem erről beszéltem. Képtelen vagyok rá és kész.

Dehogy képtelen. Vagy tudja mit? Írjon a beteljesületlen szerelemről!

Hát az biztos jó téma! De nem. Én a szegénységről akarok rímeket faragni.

Azt csinál, amit akar. A költő varázsló. A szegénység aktuális téma manapság.

Igen. És meg is írom versben azt.

Na, igyunk erre!

Koccintottak. Majd kimentek a presszóból, s egy csinos negyvenes nő haladt el mellettük.

Látta ezt? – kérdezte Zsolt

Láttam!

Én a maga helyében ilyen nőkről írnék verset!

Az én feleségem még ennél is szebb volt!

Zsolt hahotázott.

Mit nevet? Hiszen ismerte!

Igen, bocsánat, csak elragadtattam magam.

Na, írjon valami szépet, nyugtatót, de egyben szórakoztatót!

Úgy lesz!

Elváltak útjaik, s Andrásnak már a fejében meg is született egy vers. Otthon leírta, majd este bevette a tablettákat aztán arról álmodott, hogy még nagy költő lehet… Még így öregen és betegen is…

 

  
  
 

Dinók Zoltán (Kecskemét, 1981) író

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.