Videó


Újdonságaink




Keresés a honlapon:




Partnereink:

KUK (kuk.hu)

 

Magvető (kiadok.lira.hu)

 

DOSZ (www.dosz.hu)

 

Dinók Zoltán: Zoli és a könyvkereskedő

 

 

 

 

Zoli és a könyvkereskedő

 

Kora délután volt, borongós téli nap. Zoli a fiatal író, most nem írt, hanem a tudását gyarapította – olvasott. Arra gondolt, régen vett már új könyvet kedvenc antikváriumában.

Ezért fogta magát s azt mondta Adélnak, az anyjának:

– Szétnézek a könyvesboltban!

– Jó, de ne maradj sokáig!

– Valószínűleg veszek egy könyvet!

Adél felelet nélkül bólogatott s fejének biccentésével elköszönt, majd ment mosni. Zoli meg ahogy kiért a Március 15.utca végére, megpillantotta a boltot. Bekopogtatott, majd benyitott.

– Jó napot Sanyi bácsi!

– Szia Zoli!

– Valami új olvasnivalót szeretnék!

– Válogass csak, nézz szét, ahogy szoktál!

– Oké!

Majd Zoli nézte a falnak nekitámaszkodott könyvespolcokat s sok érdekeset talált. Közben Sanyi bácsi megkérdezte:

– Mit írsz most?

– Sokfélét!

– De mégis… Ami a legjobb…

– Novellákat. Sok a befejezetlen. Nem győzöm agyam gondolatait leírni!

– Csak abból jó novella is szülessen! – mondta a könyvkereskedő.

Közben Zoli levett a polcról egy könyvet s olvasgatni kezdte. Sanyi bácsi hátradőlt a széken, szemeit megdörzsölte s megkérdezte:

– Nem is hoztál nekem valami olvasnivalót?

– Most nem, de ne haragudjon Sanyi bácsi!

– Kíváncsi vagyok az újabb elbeszélésedre!

Zoli mosolygott.

– Azt elhiszem! – mondta.

Az öregedő férfi éppen egy nőkről szóló könyvet forgatott.

– Ez izgalmas! – mondta a könyvet olvasva Zoli

– Mit olvasol? – kérdezte Sanyi bá, mert a székből nem látta.

– Gorkij életrajzát. – mondta Zoli

– Hiszen az már megvan neked! Tőlem vásároltad!

– Igen, de ez olyan jó, hogy többször elolvasom.

Sanyi bácsi nevetett. Majd Zoli egy másik könyvet vett a kezébe a polcról. Egy ismeretlen író novelláskötete volt. Zoli egyből meg akarta venni.

– Ez mennyi lesz? – kérdezte az író

– Az háromszáz forint.

– Megveszem. – felelte Zoli

S a boltos becsomagolta neki.

– Ha erre jársz, hozd magaddal a legújabb folyóiratodat! – kérte Sanyi

– Oké.

Majd egy pillanatra elgondolkodott, miközben a könyvet s a visszajárót átvette.

– Mi jutott eszedbe? – kérdezte Sanyi

– Goethe nem kapható?

– Most nem. De várj csak.. Holnap érkezik a Faust.

Zoli elgondolkodott.

– Ez nem igaz! – mondta az író

–Mi nem igaz? – kérdezte Sanyi

– Épp olyan magas gondolataim voltak ma, hogy valósággal – persze naiv és hiú módon – arra gondoltam, hogy drámát írok, ami a Faust tartalmához hasonlítható.

– Akkor gyere, holnap vedd meg ezt!

– Jó, – s hozom a lapot.

– Viszlát! – mondta Sanyi

– Holnap találkozunk! – búcsúzott Zoli s kisétált a boltból.

Hazaérkezve neki is látott az új művének, a drámájának az írásához. Csak lassan írta, könnyedén. Este előkészítette a folyóiratot, amelyet Sanyi bácsinak tervezett megmutatni. Egy színvonalas elbeszélés volt abban. Másnap már kora reggel készült a boltba. Mikor Zoli megérkezett a folyóirattal, Sanyi bácsi mosolygósan várta az asztalán a Goethe kötetekkel.

– Na, meghoztad a lapot?

– Persze. Látom a Goethe is megérkezett.

– Igen. Válogathatsz közülük.

Zoli kezébe vette a könyveket s olvasgatni kezdte, de még előtte Sanyi bácsi kezébe adta a lapot. Az is bújni kezdte azt.

– Ez tetszik! – mondta a boltos. Páratlan fantáziád van.

– Ezek a Természettudományos írások is tetszenek nekem. Azt hiszem, ezt veszem meg, nem a Faustot, hiszen azt betéve tudom.

– Te tudod!

S mikor becsomagolta a Goethe könyvet, a folyóiratot is vissza akarta adni, de Zoli azt mondta:

– Magánál maradhat!

– Meddig? – kérdezte Sanyi bácsi

– Éntőlem sokáig!

Sanyi bácsi nevetett. Hiszen tudta, hogy a saját szerzeményeit mindig nagy becsben tartja.

– Holnap gyere érte! – mondta mosolyogva. Én már elolvastam.

– Oké, hiszen itt a közeli papírboltba is mennem kell.

– Na viszlát, és jó alkotást!

– Köszönöm. A Goethés könyvről meg majd véleményt mondok.

Sanyi bácsi válasz helyett bólogatott. Elbúcsúztak. De Zoli nem másnap, hanem csak két hét múlva ment a lapjáért, mert hisz nagyratörő álmai voltak. Ha az átlagember nem olvas – legalább az irodalom után érdeklődők hadd olvassák az ő lapját… – gondolta.

 

 

  
  
 

Dinók Zoltán (Kecskemét, 1981) író

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.