VideóA Danubia Televízió videója Keresés a honlapon: |
Dinók Zoltán: Zoli és a könyvkereskedő
Kora délután volt, borongós téli nap. Zoli a fiatal író, most nem írt, hanem a tudását gyarapította – olvasott. Arra gondolt, régen vett már új könyvet kedvenc antikváriumában. Ezért fogta magát s azt mondta Adélnak, az anyjának: – Szétnézek a könyvesboltban! – Jó, de ne maradj sokáig! – Valószínűleg veszek egy könyvet! Adél felelet nélkül bólogatott s fejének biccentésével elköszönt, majd ment mosni. Zoli meg ahogy kiért a Március 15.utca végére, megpillantotta a boltot. Bekopogtatott, majd benyitott. – Jó napot Sanyi bácsi! – Szia Zoli! – Valami új olvasnivalót szeretnék! – Válogass csak, nézz szét, ahogy szoktál! – Oké! Majd Zoli nézte a falnak nekitámaszkodott könyvespolcokat s sok érdekeset talált. Közben Sanyi bácsi megkérdezte: – Mit írsz most? – Sokfélét! – De mégis… Ami a legjobb… – Novellákat. Sok a befejezetlen. Nem győzöm agyam gondolatait leírni! – Csak abból jó novella is szülessen! – mondta a könyvkereskedő. Közben Zoli levett a polcról egy könyvet s olvasgatni kezdte. Sanyi bácsi hátradőlt a széken, szemeit megdörzsölte s megkérdezte: – Nem is hoztál nekem valami olvasnivalót? – Most nem, de ne haragudjon Sanyi bácsi! – Kíváncsi vagyok az újabb elbeszélésedre! Zoli mosolygott. – Azt elhiszem! – mondta. Az öregedő férfi éppen egy nőkről szóló könyvet forgatott. – Ez izgalmas! – mondta a könyvet olvasva Zoli – Mit olvasol? – kérdezte Sanyi bá, mert a székből nem látta. – Gorkij életrajzát. – mondta Zoli – Hiszen az már megvan neked! Tőlem vásároltad! – Igen, de ez olyan jó, hogy többször elolvasom. Sanyi bácsi nevetett. Majd Zoli egy másik könyvet vett a kezébe a polcról. Egy ismeretlen író novelláskötete volt. Zoli egyből meg akarta venni. – Ez mennyi lesz? – kérdezte az író – Az háromszáz forint. – Megveszem. – felelte Zoli S a boltos becsomagolta neki. – Ha erre jársz, hozd magaddal a legújabb folyóiratodat! – kérte Sanyi – Oké. Majd egy pillanatra elgondolkodott, miközben a könyvet s a visszajárót átvette. – Mi jutott eszedbe? – kérdezte Sanyi – Goethe nem kapható? – Most nem. De várj csak.. Holnap érkezik a Faust. Zoli elgondolkodott. – Ez nem igaz! – mondta az író –Mi nem igaz? – kérdezte Sanyi – Épp olyan magas gondolataim voltak ma, hogy valósággal – persze naiv és hiú módon – arra gondoltam, hogy drámát írok, ami a Faust tartalmához hasonlítható. – Akkor gyere, holnap vedd meg ezt! – Jó, – s hozom a lapot. – Viszlát! – mondta Sanyi – Holnap találkozunk! – búcsúzott Zoli s kisétált a boltból. Hazaérkezve neki is látott az új művének, a drámájának az írásához. Csak lassan írta, könnyedén. Este előkészítette a folyóiratot, amelyet Sanyi bácsinak tervezett megmutatni. Egy színvonalas elbeszélés volt abban. Másnap már kora reggel készült a boltba. Mikor Zoli megérkezett a folyóirattal, Sanyi bácsi mosolygósan várta az asztalán a Goethe kötetekkel. – Na, meghoztad a lapot? – Persze. Látom a Goethe is megérkezett. – Igen. Válogathatsz közülük. Zoli kezébe vette a könyveket s olvasgatni kezdte, de még előtte Sanyi bácsi kezébe adta a lapot. Az is bújni kezdte azt. – Ez tetszik! – mondta a boltos. Páratlan fantáziád van. – Ezek a Természettudományos írások is tetszenek nekem. Azt hiszem, ezt veszem meg, nem a Faustot, hiszen azt betéve tudom. – Te tudod! S mikor becsomagolta a Goethe könyvet, a folyóiratot is vissza akarta adni, de Zoli azt mondta: – Magánál maradhat! – Meddig? – kérdezte Sanyi bácsi – Éntőlem sokáig! Sanyi bácsi nevetett. Hiszen tudta, hogy a saját szerzeményeit mindig nagy becsben tartja. – Holnap gyere érte! – mondta mosolyogva. Én már elolvastam. – Oké, hiszen itt a közeli papírboltba is mennem kell. – Na viszlát, és jó alkotást! – Köszönöm. A Goethés könyvről meg majd véleményt mondok. Sanyi bácsi válasz helyett bólogatott. Elbúcsúztak. De Zoli nem másnap, hanem csak két hét múlva ment a lapjáért, mert hisz nagyratörő álmai voltak. Ha az átlagember nem olvas – legalább az irodalom után érdeklődők hadd olvassák az ő lapját… – gondolta.
Megjelent: 2018-08-29 05:08:41
|
