Csengődi Péter: Gyógyulás
Gyógyulás
A gyermek pici kezével megfogja apja széles tenyerét, és addig rángatja, amíg nem követi őt a szomszéd néni kerítésének tövéhez.
– Nézd, apa, beteg a kismadár!
– Semmi gond! – válaszolja a szülő. – Ne nyúlj hozzá! Gyere, szerezzünk neki ágyat és takarót!
Elmennek, egy fél óra múlva visszatalálnak egy papírdobozzal és egy kissé olajos törlőronggyal. Az apa óvatosan megfogja a madarat, de ügyel arra, hogy a bőre ne érjen hozzá, csak a textil; alaposan bebugyolálja, és óvatosan a dobozba teszi.
– Ne aggódj, csak egy kis pihenésre van szüksége, holnap reggel jobban lesz!
Másnap a gyermek korán felkel, és az apját szólogatja.
– Apa! Apa! Nézzük meg a kismadarat, hogy van!
A szülő még álmos. Szúrós csipákat dörzsöl ki a szeméből. Pizsamában mennek le a garázsba, hogy meglátogassák a beteget.
– Apa, hol van? – kérdezi ijedten a gyermek az üres papírágyra mutogatva.
– Úgy látszik, már jobban lett, és útra kelt.
– El sem köszönt tőlünk?!
– Biztos dolga volt. Talán majd máskor visszajön megköszönni a gondoskodást. Gyere, készítsünk reggelit!
Kézenfogva sétálnak a konyhába. Az anya kíváncsian néz a férfire, hogy adjon valami jelzést, mi történt; az apa mosolyog, hogy minden rendben van. A gyermek még kicsi, elhisz mindent a szüleinek; nem jutna eszébe madártetemet keresni a kerti kukában.
Megjelent: 2018-05-05 04:54:08
 |
|
Csengődi Péter (1983) szoftverfejlesztő, író, költő, a Veranda Művészeti Csoport alapító tagja
A Holdkatlan Szépirodalmi és Művészeti Folyóirat egyik alapítója. |
Ez a Mű a
Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
