VideóA Danubia Televízió videója Keresés a honlapon: |
Dinók Zoltán: Imre és Réka
A temetés már befejeződött. Halász Imre csak sírt. A barátokkal beült egy-egy sörre, de a fájdalom az ő szívében élt a legjobban. Majd Imre elbúcsúzott Gézától és Lajostól. Imre búsan távozott hazafelé, amikor egyszer megáll s valami titokzatos érzés keríti hatalmába. Rágyújtott. Az utcán senki. Egy iskola udvara mellett haladt el. Aztán már érti, mi volt ez a különleges érzés. Egy tizenhárom éves kamaszlány közeledik feléje. A kislány látta, hogy ez a férfi nagyon szomorú. Mikor emberközelbe értek, a kislány megáll a férfi előtt. Látta, hogy az csak fújja a füstöt a szélnek. – Szia! – köszönt a lány a férfinek – Szia! – válaszolt Imre, mint aki kicsit nem érti, miért is köszönt ő neki. A kislány némán állt a férfi előtt. – Miért szólítottál meg? – kérdezte Imre – Talán nem szabad? Szimpatikusnak tűnt nekem. Imre elmosolyodott. – Szép kislány vagy! – mondta a férfi – Azt mondták, okos is vagyok! – Nahát, ez már nagy önbizalomra vall! – Nem hiszi, hogy ezt mondták? – kérdezte a kislány – De elhiszem s annak is látszol! – mondta Imre A kislány zavarba jött. – Ne jöjj zavarba! – mondta Imre – Nem vagyok én zavarban! – És azt mondták már, hogy hazudsz? – kérdezte csípősen Imre – Nem, azt nem mondták! Imre el sem hitte. Majd megkérdezte: – Hogy hívnak? – Rékának. – Szép név. De milyen Rékának? – Azt nem árulom el. A kislány egy pillanatig hallgatott. – És magát hogy hívják? – Zápor Imrének. – Az is szép név. Imre sóhajtott. Hiszen most jut az eszébe, hogy temetésről jött. A kislány ezt észrevette. Hogy olyan mérhetetlenül bánatos. – Mi baja van? – Tudod temetésről jöttem. – Tényleg? – Igen, egy régi barátot vesztettem el. Réka elgondolkodott. – Min gondolkodsz? – kérdezte Imre – Nekem is meghalt az apám egy éve. – Igen? – csodálkozott Imre – Igen, én is sajnáltam. De az anyukám azt mondta – az élet megy tovább. Imre csodálkozott, hogy egy gyerek így tud élni a fájdalmával. – Meg azt is mondta, hogy az emléke velünk marad! – Ez így van! – mondta Imre komolyan – Maga kijét veszítette el? – Én talán a legjobb barátomat! – Az nem olyan nagy csapás, mint egy apát. Imre igazat adott Rékának. – De tudod a mély barátság is nagy dolog. – Nem olyan nagy, mint egy szülőé! Imre teljesen meglepődött a kislány bölcsességén. És végül is igazat adott neki. Imre felvidult s azt mondta: – Szereted-e a kólát? – Igen. Miért? – kérdezte Réka – Meghívlak egy pohár kólára, jó? Réka nagyon örült. Imre fogta a kezét s útjukat vették a legközelebbi presszó irányába s Imrének már egyáltalán nem volt olyan gyászos a hangulata…
Megjelent: 2018-02-25 16:45:34
|
