VideóAz M5 videója Keresés a honlapon: |
Murron Skeats: Fattyadék c. pajzán históriás kötetből – Az öklelet avagy a hívségnek virtusa
Az öklelet avagy a hívségnek virtusa Vótt es meg nem es, Canterbury érsekes városiban egy csapszék s abban egy iszákas katona, kinek a Kacska Angus nevet atták bicegi járása végett. Eme derék fegyverforgató a macskáknak muzsikájával a főjében ébrett meg egy átaldorbézólt éj után. Tar koponyája fájdalmassan lapúlt. Seritaltól ragacsos tenyerit rőt szakállába törülte s közben fölfedezte a jobb markában az ökleletet. Az olly erőssen és pirossan égett, mint a Purgatóriumnak örökös tüze. - Miféle szerzet vagy te!? Franczúznak senyve? Ragadmányát a jó katona nem nyavalyaságban méri s zsoldjáért a ringyókat egészségökben kéri! Tanakodva kereste föl régi s tudákos bubáját. Muriel hamar béeresztette Angust s fertezett kezit, mi a leánynak szottyos bufájába nyomatott: - Gyógyítsd bajom, te Muriel, de ízibe! Jutalmad döf lábadnak katlanos közibe! Főzettel öntözd e kelést! Muriel mosolya pökte a lókúrát: - Likakenet ke’ ide, mellyet a padláson tartok! Illyen betegeket odafenn javítok! Nyikordúlt a grádics alattok, úgy méntek föl. Esketési harang szólott a templomtorony felől. Muriel leghőbb vágyát árúlta e bongás, ám Kacska Angus ígéretjeiben üres vótt a kongás. Bujálkodni akart ő s nem nősülni, Muriel peckibűl likakenetet szürcsűlni. Fogta vóna a leányt, ám az csitítgatta: a kezelés regulája fontos, nem úgy van a’! - Nyújtsd a kezed a likakenetnek s az öklelet enyész! – Angus tenyeribe toszta dús farát s kegyetlen dörgűléssel vásta a kelésen likát. Angus segédkezett sebessen, mint ahogy a kacsa rázza a farkát. Ujját pörgette a pecken, hogy mennél több likakenetet nyerjen. Az öklelet sem vótt rest s nagyot ugrott. Szoknyának rongyába pöketet rúgott s ottan őrezte meg enmagát. Eztán mi gyött s mi nem piross tetejibe? Reászökkent Murielre nagy hívtelenségibe’! Rászítta magát annak peckire ment fertelmességnek csókja s szorgossan a likakenetet szórta-szórta, mígnem a fejérnép sheffieldi bicsakér’ nem kéretődzött Kacska bubájátúl. Vissant a nőstényszer s kevéss vére csöppje hullott: a szegíny öklelet pediglen tégelybe fúlott. Ha fölszínre dugta főjét, hát ledöngűlte őtet a mozsár: sévalkodásiban cickafarok s macskakarma feredőzött már. Kúrás erejit hírölte gazdasszonának: Murielnek, ki magát atta vajákosságnak.
Jézusnak arájával, soror Birgittel mi esett? Reája a falunak kakasa, Alfred, a Baszdühes lesett s elorzotta avass szüzességit s azidő óta Birgit rettegte a pokolnak tüzességit. Magán vélte aztat alólrúl tenyésző göbőcsökben, mellyek szégyenökben bedesset pállottak s Birgitre hítták a bolhákat es, hisz ebbel fekűtt az: mellynek neve az, Alfred, a basz. Ríva mönt a soror Murielhez, hogy segélje egésséghez. Mutogálta baját néki, mintha az maga Remete Szent Antal lett vóna vagy egy pispek, ki beléje estencsudáját szuszákólna. - Egyet se félj, bódogtalan soror, kór-ágy el nem ragadhat: a likakenet menden nyavalyára írt ad – s átnyújtotta az ökleletes kencét. – Tégyed eztet göbőcsidre hat napon át, így kerűlheted az ispitát! Birgit bétartotta a kuruzsos javallatot s lám, a göbőcsöknek nyoma sem maratt: csupán az öklelet büszke s vagabund mellye dagatt. Fölkúszott a soror likába alunni s hízni: nőlt a Birgitnek hasa s mást nem bírt tönni, csak Esten kegyelmiben bízni. Melly éppeg a szeverózus Seoc atya markában nyúgodott, mint terelésnek botja. Seoc sózott véle oda s oda szakraméntomát mondva, ha egy-egy bárán’ elkóborút a nyájbúl. - Vétkeztem, atyám! Torkasságom vitt hasas gyarapodásba s lohadásér’ esdekve térgyem hajlik Őelőtte, ki a megtért bűnösökhöz olly kegyes! Seoc biz’ nem elősször suhéntotta Birgitet: a soror gyakorta hágta a klastromi regulát, mint Seoc az apáczát. A Teremtőnek jegyzésiben mendekettejök ottan vót a nagy paráznák között, kiknek felett majdan a pokolnak fortyogása hallik. Hallik, de a lik szégyentelenűl kapta bé a csuha alóli botot s szerfelett kedvelte a kénzatást: a nővérnek potroháját lappasztotta a bényelt sékodás. Az ökleletnek mi lőn sorsa? Papnak pecsin lett hamiss imádságnak sava s borsa. Iszamóssan duhajkodott s a szent embör marokjába pottyant. Ímé a fődön az új csudának helye: Seoc atyának erőss keze. Ökleletnek könnyivel enyésztek a népek nyavalyasági s nőltek a papnak fáradsági: nem győzte a vajuszóknak hadát s lábát Murielhez szedte, ki asszon’ az ökleletnek hatásit vette. - Seoc atya, lám azt a kelést! Pörzsűl érte az asszoni fenék! Fogj ottan alól naggyon, ment a sasmadár a ragadmányát s többé nem lesz ökleleted, melly végett a sok népeknek zarándoklatát szenveded. Tétte Seoc, mit Muriel szólott. Ujjit akasztotta cuppos rúzsába s cséklandta es azt, hogy elűzze az ökleletet s az ékességgé váljék a vajákos peceknek. Javúlt Seoc keze: immáron tiszta bőre födte azt s élte maradt ment apáczái es: a klastromnak hírhedett gyóntatója. Muriel sem látta kárát eme „penitenciának” s zsíros tégelybe csapodázta szerzeményit: ízibe áruba bocsájtotta, mint lankatag hímtagnak utolsó reményit.
Kacska Angusnak hamarost lött öless bánatja. Pecsit egy normann cemende mellyesztette possadtra. Nem vótt többé büszke kardja, csak keservess panaszja Murielnek: - Nem ollyan kemén mán a’, ment a vaskutya s a csahollás es beléfúlott! Muriel dörgűléssel ébresztette a lőcset, ám a hímtag főjit meg nem emelte. - Aggódásnak helye nincse’ itte’, én délceges katona bubám! Akad kúrám, a likakenet! Azzal állítok véled pecset! – bégezemicelte Angusnak tenyerit s az alélt dorongra fogta: ujjok együtt járott vessza s oda. Megszállotta a csuda a maródi testtájat s a Kacska ölelésbe őlt vágyat. Marokjában esmét ottan lesett szerelmet az öklelet: ímé a hívségnek virtusa, így esett!
Az öklelet avagy a hívségnek virtusa
- öklelet – fekély - Remete Szent Antal – bőrbajosok védőszentje - Franczúznak senyve – vérbaj - ragadmány – préda - eveteg – gennyedve - soror – apácanővér - falunak kakasa – falunak bikája - pispek- püspök - szuszákólna – tömködne - kór-ágy – betegágy - ispita – ispotály - vagabund – vándor - szeverózus – szigorú - vajuszó – gyengélkedő - mellyeszt –nyúz - vaskutya – sütőállvány
Megjelent: 2017-05-26 16:00:05
|
