Videó

A Törzsasztal Szabó Zoltán Attilával csatorna videója




Keresés a honlapon:


Partnereink:

KUK (kuk.hu)

 

Magvető (kiadok.lira.hu)

 

DOSZ (www.dosz.hu)

 

Dinók Zoltán: A rendőr és a meghurcolt

 

 

A boltos néni épp nyújtotta át a szalámi rudat a rendőrtisztnek. Csak egyedül volt bent, így jól el is beszélgettek.

– Szép időnk van ma! – mondta Ernő úr

–  Igen. Tegnap esett.

– Én is utálom az esős időt! Az ördögtől való!

A boltos nevetett.

– Ez nem nevetséges! – húzta ki magát a rendőrtiszt

–  Beszéljünk másról! – mondta az asszony

–  Jó beszéljünk! – mondta Ernő

– Mi van a kis Zsófival?

– Jól tanul! Csak a matek megy nehezen neki. Ugyanolyan, mint én. Nekem is a reál tantárgyak voltak a gyengéim.

– Hamarosan gondolkodnia kell arról, hogy mi lesz, ha felnőtt lesz!

– Igen! Én jogászt szeretnék belőle nevelni!

– Ügyvédet?

– Inkább ügyészt!

A boltos néni épp szólna, mikor benyit az ajtón egy furcsa férfi. A rendőr nagyot néz: hiszen ez Kálmán,  a börtönviselt író. Ő is felismerte a rendőrt.

– Mi az Kálmán? Micsoda véletlenek vannak!

Kálmán nem szólt egy szót sem, várta hogy sor kerüljön őrá.

– Milyen a szabad élet? – kérdezte a rendőr

– Csodás! Főleg maga nélkül!

A rendőr rögtön megsértődött.

– Hogy mersz így beszélni? Csak egy szavamba kerül s újra hűvösre kerülsz!

– Bocsánat! – mondta rideg merevséggel Kálmán

– No, nincs semmi baj, tudom, hogy csak tréfálkoztál!

– Mondhatom mit kérek? – kérdezte az író

– Hát persze! Engem már kiszolgáltak!

– Egy kiló kenyeret, egy rúd szalámit, két paradicsomot, egy tejfelt s egy üveg sört!

– Sört? – kérdezte meglepetten a rendőr. Te iszol?

– Nem többet, mint egy átlagos ember.

– De te nem vagy átlagos! Még mindig írogatod a verseidet?

Az író kiegyenesedett. Pedig nem akart válaszolni.

– Igen, regényt is!

– Hát, ti írók mind egyformák vagytok! Habár nem én ítéltelek el! Nem miattam voltál börtönben!

– De azért a feletteseire hallgatott?

– Mi mást tehettem volna?

A boltos nő közben teljesen meghökkent. Nem mindennapi beszélgetés volt ez, bizonyára… De nem akart közbeszólni.

– S hogy telnek a napjaid? Munkát nem sikerült szerezned?

Kálmán erről nem szívesen beszélt. Múltja miatt nem vállalhatott hivatalt. Szabadúszó íróként kereste a kenyerét. A kiadók a regény elkészülését várták.

– Nem, nem sikerült szereznem!  – mondta azért mégis.  – A regényeimből úgy látszik most meg tudok élni. Meg támogat a nővérem is. Hálás vagyok neki.

– A nővéred nem ábrándult ki belőled?

– Nálunk összetartás van!

A rendőr megszeppent. A boltos szemeit dörzsölgette, rettenetesen zavarban volt. Az írót közben kiszolgálta.

– Köszönöm!

– Nincs mit!

Mikor távozásra került sor, Kálmán haragos tekintettel a rendőrre nézett s elköszönt.

– Azért vigyázz magadra! – mondta a rendőr meghunyászkodóan

– Többet nem kerülök börtönbe! Efelől nyugodt lehetsz!

– Na Isten veled!

– Magával is.

Majd biccentett egyet fejével a boltos nőnek is s elment. A szabadra érve rágyújtott. A boltos közben az árukat pakolgatta. Majd a rendőr magát szégyellve szintén kisétált s ilyen megalázottnak még nem érezte magát., mióta rendőr lett.  

 

 
  
  
 

Dinók Zoltán (Kecskemét, 1981) író

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.