Videó

Vállalkozásuk az élet – Szávai Géza és Szávai Ilona 

Az Erdély TV videója




Keresés a honlapon:


Batári Gábor: A hetedik vén (hatodik regényrészleg)

Egy mikroaionnal később, az Abüsszoszon, hova mindenek odavonattak kiváltképp az elveszettek

     Az Öreg Kapus hajának szálait valami láthatatlan mágnes az égbolt delelője felé vonzotta. Ez az apró jel árulta el felfelé és befelé irányultságát, mintegy metakommunikációs szimbólum közölte a külvilággal, hogy önnönmaga leglényege a jelenségvilág mögötti esszenciális tartalmakra éhes. Két élőlényt vezetett kézen fogva éjjel és nappal, mióta azok becsapódtak udvarába, mint egy meteorit vagy mennykő. Egyikük a humanoidok esetleg az antropomorf istenek képviselője volt, jól fejlett fiatal nőstény, magas szőke, kék szemű. A másik Küklopsz, neme bizonytalan, óriás, rőt, kétfejű. Az aggastyán fülét egyszer csak macskafinomságú lépés és tompa kopogás váltakozása csapta meg. Hátratekintett, mert a különös, felemás zörej a háta mögül érkezett, így most már láthatta is a zaj okozóját, nos az érzéklet fején fekete csuklya volt, felső testét tengerésztiszti egyenruha fedte, valamelyik lábát pillanatnyilag, egészében egy ormótlan fatuskó helyettesítette. Aranysújtásos zubbonyának egyik ujját végénél fogva zakójára tűzte, mint egy kitüntetést / Természetesen nem volt benne kar silány Nelson admirális-utánzat /. A fekete csuklyán halálfej fehérlett. Agresszíven zörgetett a bölcs ajtaján, vagyis: hüvelykujját az öreg misztikus homlokán vízszintes irányból megkocogtatta. Ugyanis az Öreg Kapus, a Hetedik Vén már teljesen feléje fordult csatolt részeivel együtt (értsd olvasó úgy, hogy a szőke nővel és a küklopsszal egyetemben, kiknek ugye a kezit szorongatta éjjel és nappal).

- Te vagy a talált tárgyak osztályának vezetője? - kiáltotta, miközben a korosodó bölcs szakállát cibálta. 
- Csupa értéktelen kacat van itt - szerénykedett az öreg és erősebben megragadta a szőke nő és a Küklopsz kezét. Meglepte a Kalóz hangjának magas fekvése. Alaposabban szemügyre vette, a talpától a feje tetejéig. Ráadásul még a csizma is magas volt rajt, szára majdnem combközépig ért. – Érdekes, nincs pantallója – álmélkodott magában – csak zubbonya. 
- Vén satrafa, adj elő mindent! - mondta, miközben a tuskóval az ősz látnok lábára taposott.
- Fáradj be - szisszent a bölcs és „megnyílt”.
- Vén hülye, gunyoroskodsz? Ha tudnád milyen keserves így a járás, hogy „cirógatja” ez az otrombaság, a faromat - sandított falába felé...
- Nézz körül... – szólt a bölcs. Abban a pillanatban a Kalóz szeme elé tárult az Univerzumból kizárt összes dolog, fogalom, élőlény: a sok megszökött kar, láb és pezsgőspohár, ki egyben, ki korpuszkuláira hullva. Az utóbbiak egy végtelen összefüggő plazmát alkottak, ősanyagdermedten élvezték a legalacsonyabb energiaállapotúság entropikus, édes semmittevését, mint a hajdan volt őslevesben.
       A Kalóz könnyezve, el-elfúló hangon egyre csak ezt hebegte - nem találom, végleg elveszett, óh, én szerencsétlen.
A bölcs leemelte a Kalóz fejéről a csuklyát, egy 20-25 év közötti nő Univerzum-szép(e) arcát rejtette az álca.
- Ne sírj! Amit elvettek tőled visszakapod kiteljesedett állapotában - vigasztalta a lányt az öreg.
- Ó, engem mindig levesznek a lábamról, főként a tapasztaltak szavai - affektálta a Kalóznő meghatódottan. 
       Közben alaposabban szemügyre vette a jól fejlett nőstényt, akit az öreg kézen fogva vezetett, mármint a szőkét, felkiáltott: - Te szajha, ez az én lábam - ilyen tökéletes szépségű bal láb csak egy volt, az enyém - rángatni kezdte a szőkeség futóművét, mintha ki akarná szaggatni tövestül.
- Csend, rend, fegyelem - zendült fel a vén hangja gyengéden - ne bántsd. Bal lábad, ami páratlan volt – bár most egy tuskó kell, pótolja - hasonmásoddá lett. Nézz rá, mintha tükörbe néznél. Örvendj, hogy iker-testvéred született. Ő lesz a te bal karod és bal lábad, ellenben te leszel az ő feje.(Drága olvasom így találkozott először, ilyen bizarr körülmények között az éteri, végzet-szőke, vámppá vedlett, olykor tuskólábú Kalóznő szerepében tetszelgő Nofertiti, titkos nevén Szép Irén önállósult bal lábából ragyogó másodlatával, kit a huszonnégyből a hetedik, a vén Midhall Brünhildának becézett.)

  
  

Megjelent: 2014-07-31 20:33:31

 

Batári Gábor (Budapest, 1967. március 09.) író

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.