Videó

Vállalkozásuk az élet – Szávai Géza és Szávai Ilona 

Az Erdély TV videója




Keresés a honlapon:


Csengődi Péter: Reakció

 

– fikció –

 

Egészen addig fogalma sem volt róla, amíg merevedése nem lett. Nem gondolt bele különösebben ilyenekbe; fontosabb volt számára tanulni, focizni, vasárnaponként templomba járni a szüleivel; mindez kitöltötte eddig az életét. Annyira természetesek voltak számára így a mindennapjai, eszébe sem jutott, hogy egy csapásra véget érhet.

Épp csak annyi történt, hogy zuhanyzás közben átnézett a szemközti fülkébe, és ahogy meglátta a csapattársát szappanozni magát, izgalomba jött. Nem volt mögötte semmi szándék, a kamasz test önhatalmúlag vért pumpált a hímtagba. Azonnal elfordult, nehogy valaki meglássa. Ha így is történt volna, ki tudta volna magyarázni, hogy egy pornófilm jutott az eszébe, vagy egy helyes lány az osztályból; de amikor valakivel olyan történik, amit szégyell, csak arra tud gondolni, hogy mindenki őt nézi, és mindenki sejti róla. Szeretett volna azonnal elrohanni, de nem tudta magát eltakarni; a zuhanyfüggönyöket évekkel ezelőtt leszaggatták, és nem pótolták; a törölközője pedig vagy húsz méterre volt a bejárati ajtó mellé akasztva. Csapdába esett.

Azt kérdezgette magától, hogy mit csinált rosszul, mit rontott el, hogy ez történt vele, és egyszerűen nem akart elmúlni. Ez nem olyan, mint egy mustárral összekent pulóver, amit levehet magáról, és a táskájába gyűrhet; nem tudja lemosni magáról szappannal vagy tusfürdővel; a folt rajta van, sőt ő maga az a folt.

Mindig is úgy gondolta, olyan élete lesz, mint a filmszereplőknek: egyszer megtalálja az igazit; azt a lányt, akivel nem akadozik a beszélgetés, hanem minden frappánsan és gördülékenyen megy, akár egy egész éjen keresztül; járnak, hatalmas esküvőjük lesz, gyerekeik születnek, majd boldog családként együtt barangolnak az erdős hegyeken egy napsütötte szombat délután. Most pedig szembe kell néznie a ténnyel, hogy egy másik fiúra izgult rá, méghozzá olyan erősen, amilyet még sosem érzett korábban. Nemcsak hogy elszörnyülködött magától, de el sem mondhatja majd senkinek, mit érez; különben biztosan kidobnák a csapatból, sőt lehet, hogy a szülei is kitagadnák, legalábbis ez járt a fejében.

Talán van még remény, gondolta; ha újra rendszeresen imádkozik, akkor talán megkönyörül rajta az Úr; nemsokára nagyböjt, ha szigorúan betartja, és sokat koplal, akkor talán megbocsát neki az Úr. Előtte azonban meg kellett menekülnie ebből a kínos helyzetből, de egyszerűen nem volt kiút. Körülötte nem akartak elfogyni az emberek; még ha egy-egy társa végzett is a tisztálkodással, a csapat másik fele ott toporgott az ajtóban, hogy sorra kerüljön. Szorosan a zuhanyzó falához állt, úgy takargatta magát, és zokogott, amíg el nem ernyedt annyira, hogy ki merjen lépni a fülkéből.

  
  

Megjelent: 2016-08-12 16:00:00

 

Csengődi Péter (1983) szoftverfejlesztő, író, költő, a Veranda Művészeti Csoport alapító tagja

A Holdkatlan Szépirodalmi és Művészeti Folyóirat egyik alapítója.

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.