Videó

Vállalkozásuk az élet – Szávai Géza és Szávai Ilona 

Az Erdély TV videója




Keresés a honlapon:


Tóth Judit: Rózsaszín boa

 

“Ha szeretteinknek minden áldott nap elmondjuk, hogy nagyon vigyázzanak magukra, ennek egészen biztosan megvan a foganatja. Aki ennyi babonában sem hisz – mért megy el az olyan embernek?”

(Ancsel Éva)

 

Este behunyom a szemem és gif-eket látok magam előtt. Azt játszom, hogy magam találom ki őket. Még szorosabbra zárom a szemem, erősen koncentrálok, hogy pár másodpercben olyan képzeletbeli dramaturgiát állítsak össze, ami kifejezi a jelent.

De nem létezik ilyen képsor.

Elengedem magam. Mindig az jut eszembe, hogy nem akartál görcsösen író lenni, mégis az lettél. Ez megnyugtat, hagyom én is történni az estét.

Csak ő nem hagy engem történni. Az állomás hangosbemondója az egyetlen, amit soha nem lehet elnémítani. Késő éjjel is deflorálja az utca csendjét és üvölti, hogy melyik vágányon végeznek tolatást. Egymás után háromszor.

Egy éve lakom itt, már várom, hogy mikor kezdek el gépies hangon mindent elismételni háromszor, majd azt követően németül is.

Ebből elég! Elindítom a hangoskönyved, melyben Kaszás Attila egy személyben megjeleníti az összes karaktert, kánonban az itteni utcazajjal: az IC megállóhelyeinek felsorolásával.

„Anyu viszont így mondja mókásan: Értem Uram, értem, csak fel nem foghatom!” – résznél fáj a szívem túloldala.

Egyik percben aggódom, a másik pillanatban nem féltelek.

Aztán megint a kétség: mi lesz a készülő könyvvel? Utána rögtön a bűntudat: hogyan gondolhatok most erre?

Reggel ugyanabban a testhelyzetben ébredek, ahogy elaludtam. Ez akkor szokott előfordulni, mikor meg sem merek mozdulni éjjel, nehogy eszembe jusson valami a valóságból.

Kávé közben átfutom az egyik veled készült interjút. Tele helyesírási hibával. Talán csak ezt a mondatot írták pontosan:

„Az én elképzelt ideális olvasóm kortalan, és mindenképp nőnemű: rózsaszín boa a nyak körül és okosan csillogó tekintet.” Ezen elmosolyodom. Most ez a mosoly sem helyénvaló. Semmi sincs a helyén, ami pedig a helyén van, az nem odavaló.

De a szombatot ez nem érdekli: elindul. Kulcscsörgés, érkezik ő, aki három éjszakát dolgozott egymás után. A legutóbbi szabadnapján másfél óra alatt olvasta ki az éjjeli szekrényen lévő könyvtári zsákmányt. Elkezdünk beszélgetni a könyvről. Vakarózom - a fekete hajfesték átka.

Ő olyan fáradt, hogy a fejbőröm sercegéséből a Guns N' Roses: You Could Be Mine ritmusát hallja ki.

Hát mondom én, hogy a jelenre nincs gif.

Megállunk inkább egy pillanatra és erősen rátok gondolunk – ez a legokosabb, amit tehetünk. Talán lesz foganatja.

  
  

Megjelent: 2016-08-05 16:00:00

 

Tóth Judit (1980, Sopron)

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.