Keresés a honlapon:

Törőcsik Edit: Koszinusz

 

Fent és lent, fent és lent, fent és lent. Mint egy őrült hullámvasúton, óriási sebességgel száguldva, ugráló gyomorral. Szünet nélkül, végtelenítve, kiszállni nem lehet. Ha mégis, akkor az a halál. Nincs megálló és a pályának nincs vége sem. Meg kell tanulni így élni. Hogy mindig koncentrálni kell, hogy nem lehet pihenni. Fejre nem állni, de mindig zuhanni. A szemet nem becsukni és nem kapaszkodni. Nem a saját döntésedből szálltál fel, belöktek. A zuhanásokat meg kell tanulni csillapítani, de nagyon nehéz.

A koordináta rendszerében a voltférje semleges helyen szerepelt. Nem mondott és nem kérdezett tőle semmit. Így működött a rendszerük. Azt gondolta azért, mert már túl van rajta, megbocsájtott mindent, és nem érez már sem haragot, sem gyűlöletet. Berakta a megfelelő helyre. Gyerekei apja, nagy szerelme, férje, voltférje, az egyetlen. Amikor megtudta, hogy válnak, az első érzése a káröröm volt. Elégtételt érzett, hogy pár év után már vége is. Ők tizenötig bírták. Rájött, hogy ezek szemét gondolatok. Nem ezt érdemli tőle a voltférje. Csakhogy azt még nem tudta, hogy mit érdemel.

Nem tudott aludni, éjjeleken át gondolkodott. Azt hitte magáról, hogy jó ember, aztán egy új, váratlan helyzet megmutatta, hogy mégsem. Ha túl van már a kapcsolatukon és megbocsájtott, akkor nem érezhet kárörömöt. Rájött, hogy semmi nincs rendezve. Őbenne. A voltférje nem érdekelte, neki kellett tisztáznia a viszonyukat. A visszajelzése lényegtelen. Az új feleség kitakarta a voltférje iránti érzelmeit, de ahogyan eltűnt a képből, előkerült a rendezetlen viszonyuk. Új helyzet, ugyanazok a szereplők. Ez most fent vagy lent?

Egyenesedni kell. Kellene. Eszébe jutott az álomszex. A megoldás. Megszületett a forgatókönyv. Egy este csöngött a kaputelefon. A voltférje volt az, beszélni akart a gyerekekről. Beengedte, leültek és csevegtek. Semmi olyanról, amiről beszélniük kellett volna. Ennél a résznél még nem tartottak. A görbe iszonyatos meredeken haladt felfelé. Bort ittak, nevetgéltek. Egy óvatlan mozdulattal a kezéhez ért. Már nem kellettek szavak, a csúcson hagyták abba.

Nincs folytatás, minden egyenes.

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2016-06-10 16:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.