Videó


Újdonságaink




Keresés a honlapon:




Partnereink:

KUK (kuk.hu)

 

Magvető (kiadok.lira.hu)

 

DOSZ (www.dosz.hu)

 

Csengődi Péter egypercesei (Az ágy alatt, Fakó, Szegény pára)

 

Az ágy alatt

 

Anyu a kanapén ült, és a körmeit vágta.

– Mi a baj, nem tudsz aludni? – kérdezte.

– Valami van az ágyam alatt.

– Kicsim, már túl idős vagy ehhez! Tudod jól, hogy nincsenek szörnyek az ágyad alatt!

– Én nem mondtam, hogy szörny, de valami mozgott.

– Jól van! – sóhajtott fel. – Megyek, és megnézem.

Kivette a fiókból a zseblámpát, elkísért a szobámba, letérdelt, bevilágított az ágy alá, és alaposan körbenézett.

– Egy csótány! Fúj, egy csótány! – ordibálta. – Pista, gyere be gyorsan!

Apa berohant egy törölközővel a derekán, éppen zuhanyzott.

– Ott egy csótány, kapd el, kapd el! Még a végén bepetézik, és sosem fogjuk tudni kiirtani őket!

– Szerintem kisfiú – mondtam. Fogalmam sem volt róla, csak arra gondoltam, ha kiderül, hogy igazam volt, megdicsérnek, hogy milyen okos vagyok.

Apuról leesett a törölköző, de nem is mert vele foglalkozni, mert anyu magas hangon rikácsolt mögötte, hogy kapja már el minél hamarabb.

Azóta anyu minden esete benéz az ágy alá, és megvizsgálja az ablakokat minden szobában.

Szörnyére talált.

 

 

Fakó

 

Olyan sápadt volt a rózsaszín blúzom, ahogy kihúztam a szekrényből! Sírva szaladtam anyuhoz, és kiabáltam, hogy megbetegedett. Azt mondta, nincs semmi baja, csak vesztett a színéből mosáskor, nem jó minőségű az anyaga, és előfordul, hogy fakul, vagy kinyúlik.

Megijedtem, mert eszembe jutott, amikor apu azt mondta, hogy Blöki, a szomszéd bácsi kutyája kinyúlt. Elásták a kertben.

Többet nem mertem felvenni, de mindig belenéztem a szekrénybe, hogy ott van-e, biztonságban.
Aztán anya egy nap feljött egy zsákkal a szobámba, és beledobálta a ruháimat. Azt mondta, már kinőttem őket, úgyhogy elviszi Mártinak, az uncsitesómnak. Próbáltam kitépni a kezéből a kedvenc blúzomat, de nem hagyta.

Mit bőgsz utána, förmedt rám anyu, hisz csak egyszer volt rajtad. Nem mertem szólni neki, de utáltam, amiért kínozza a ruhákat.

 

 

Szegény pára

 

A kislány szomorúan néz ki az ablakon. Nem a házakat figyeli, sem az útszéli bokrokat, hanem az üveget bámulja maga előtt vágyakozóan. Egy kisfiú mutatta neki a játékot, hogy ha beleheli, rajzolni tud az ujjával. Az ő anyukája viszont leszidta, azt mondta, ne maszatolja össze az ablakot, különben a kalauz bácsi jól elveri. Néha, amikor nem figyelnek rá, gyorsan lehel egyet az ablakra, hátha azért még nem csapják szájon. Ha kérdőre vonják, majd füllent, hogy nem direkt volt, csak túl közel hajolt az ablakhoz. Egy néni megszánja, a táskájában kotor, végül elővesz egy sárguló, francia kockás füzetlapot, és egy tompa hegyű ceruzát hozzá. A kislány illedelmesen megköszöni, de a ceruzát visszaadja. Így már nem ugyanaz a játék, inkább hajtogat egy békát.

  
  
 

Csengődi Péter (1983) szoftverfejlesztő, író, költő, a Veranda Művészeti Csoport alapító tagja

A Holdkatlan Szépirodalmi és Művészeti Folyóirat egyik alapítója.

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.