VideóAz Irodalmi Jelen / Csornyij Dávid videója Keresés a honlapon: |
Birtalan Ferenc: „Józsefváros? Inkább Kőbánya szája.”
A Keletiből elfutó sínek, a vas- és a cementgyár választja el a temetőtől a Juranicsot, a húszas években a letépett hazából menekülőknek épített Telepet. Úgy született oda, hogy csak mesékből, sóhajokból ismerte a siratott otthont, ami fölmagasztosult, elérhetetlen csodavilággá lett, s amit egyszer látott tizennyolc évesen. Ott növekedett a vastörő duhogó dübörgésében, a MUKI hajnali csikorgásában, a műszakkezdésekkor „fújó” szirénák hangjai közt. Onnan indulhatott hihetetlen álmai valóra váltására.
És mi sem természetesebb: viselte-cipelte a Legkisebb Fiú rangját, terheit. A valóság átlényegült, minden gondolata az elérhetetlen határain túlon volt. Születése görög sorstragédiák szerinti. Vérátömlesztéssel mentik az orvosok a menthetetlennek tűnőt. A Várostól szinte tökéletesen izolált környezet nevelni kezdi. De mit talál az álmokon innen? Egy őrült háború után tápászkodó országot, ostromkori belövések történeteivel, gyászaival, egy, a megmaradáshoz útját készítő családot. Mikor idősebb bátyja is megtér nővére mellé Rákoskeresztúrra, már túl van első magány-versén, alig kilencévesen.
„Tenyérnyi tócsába köptem – írja –, hullámok csapnak át fölöttem.”
Költő akar lenni, bármi áron. S hogy mit jelent a „bármi ár”, arra a későbbiekben kapja meg a választ.
Az utált iskola után lakatosinas lesz. A Gyár magába szívja és próbálja bedarálni. Miért nem sikerült teljesen, protokoll szerint? Fogadjuk el a legegyszerűbb választ: Nem azt a szerepet kapta. Istent ne keverjük ide elrendeléssel, hamis képet kapnánk. Egy régi kabát báránybőr bekecs-bélésében járja a Gyárat. Művész úrnak csúfolják (de legyen itt az igazság kedvéért, soha nem alázzák meg annyira, mint később többször is az annyira vágyott Irodalomban). Elfogadják, mert a Gyár a furcsa emberek búvóhelye is egyben, a kitaszítottaké, az elbukottaké.
Bármi áron.
méretlen időből ébred a reggel szemünk alatt ég az árok szerszámfiókok mélyén tenyerünkről álmodó kalapácsok
Megismerkedik, összebarátkozik az Anyaggal és rájön, az is vers, ahogy a levegővétel, az élet. És megismerkedik a kettősséggel, és tudja, nincs választás, nincs külön, csak az Egy, a megismételhetetlen, hogy minden, ami hiba, ami bűn, csak tőle lehet jobbá. Tisztában van a korlátaival, és azzal is: a korlátokat nem szabad figyelembe venni. Egyre több könyv veszi körül. Olcsó Könyvtáriak, de neki a mindenség, neki a szépség, a világra nyitás lehetőségeit hordozzák. Fejében szaporodnak a kimondhatatlan nevek. Észre sem veszi, az évek során mint alakítják, s válnak eggyé, elválaszthatatlanokká; mint jut el Paul Geraldytól Jean Cocteauig, Rimbaudtól Dickinsonig; Balassitól József Attiláig, Radnótitól a kortárs irodalomig. Még mindig a Legkisebb Fiú. Királylányért küzd, igazságért. Lehajol megsimogatni a szépet, vigasztalja az elesettet, megosztja a maradék hamuban sült pogácsát.
Bármi áron.
Szerelmek, botlások, szenvedések. És úgy látszik, kezd beérni a gyümölcs, versei papírra merevülnek, de fogyóban azok, akik útját ismerik, fogyóban a meggyötört lélek, de akkor is az az egy munkál, hogy „Bármi áron.” Pedig az ár irtózatos.
Nem hisz véletlenekben, a „megírt sors”-ban sem. Kívülségét nem másokra hárítja, élete következményeként látja és éli meg, amit később tudatosítva magában, egyetlen helyes útjának lát.
a körön kívül mindenképpen feladva mindent csak a reményt nem akárha követ görgetve hegyre lerogyva fölállva visszaesve
Megéri, hogy láthatja egyik álmát, az egyiptomi piramisokat, de a sors iróniája, akkorra tényleg magára marad.
a Khan el-Khalili bazárban gondoltam jó lenne eltévedni nem jönni vissza fölültök a gépre én megtanulom a nyelvet de hogy a picsába írják arabul Csepelt
Hat otthon és négy könyv van mögötte. Ötvenkilenc éves. Nem hisz az elrendeltetésben. A hetedik te magad légy! Új, hetedik emeleti lakásában nekilát életben maradni.
Bármi áron.
… és túl Óperencián, Üveghegyen, infarktuson, ír tizennégy könyvet, és bekopog a Legkisebb Fiúhoz a hetvenegyedik év. Összenéznek, bort tölt, elfelezi a maradék pogácsát.
Megjelent: 2016-02-28 17:00:00
|
