Videó

A Törzsasztal Szabó Zoltán Attilával csatorna videója




Keresés a honlapon:


Partnereink:

KUK (kuk.hu)

 

Magvető (kiadok.lira.hu)

 

DOSZ (www.dosz.hu)

 

Dinók Zoltán: Beszélgetés az ágyban

 

A lány megigazította haját, majd azt mondta fiújának az ágyban:

– Megnyiratkozhatnál!

– Talán olyan a hajam mint egy csövesé?

A lány elmosolyodott. A fiú komolyan nézett a lány szemébe és azt mondta:

– Én meg szeretném, ha befestenéd a hajad szőkére!

– De most miért?

– Én világéletemben a szőkéket szerettem!

– Ha barna a hajam, az neked nem tetszik?

– Megvagyok vele – de a szőke szexisebb!

– Szóval azt szeretnéd, ha szexisebb lennék?

– Melyik férfi nem azt akarja?

A lány elhallgatott. Zoli író volt, azaz hogy még csak kezdő, de már voltak sikerei

– Ti írók mind buták vagytok!

– Miért? – kérdezte Zoli – ha szőke leszel, te leszel inkább buta.

– Hát akkor nem leszek szőke!

– Tudod, a világon semmi nem megy könnyen. Az irodalom pedig az egyik legnehezebb szakma a világon – váltott témát Zoli.

– Az életet ti nehezítitek meg!

– Mit tudsz, te arról hogy milyen nehéz az élet?

– Az élet világéletében nehéz volt, nem leányálom – mondta Szilvia – mit gondolsz, a szülés is miért olyan nehéz és fájdalmas, amit ti férfiak el sem tudtok képzelni! Ha az ember egy gyereknek életet ad, az bizony fájdalommal jár, nem csoda, hogy maga az élet is nehéz. Csak ti írók vagytok olyan bolondok hogy a magatok sorsát is nehezítitek!

– Mivel?

– Például emésztéssel, gondolkodással, azt hiszitek mindennek a végére tudtok járni, pedig az lehetetlen!

– Azt te csak hiszed! Bár az élet vizét ihatjuk, táltosok lehetünk, de vannak titkok. Mi írók a titkok miatt szenvedünk. Tudod, már nem vagyok gyerek, de felnőttek nem azért vagyunk, hogy a gondjainkkal együtt éljünk hanem hogy megoldjuk azokat!

– Ez igaz!

– Na látod! Akkor meg miben nincs igazam?

– Hát, nem tudom.

– A tudás nagy kincs. Van aki az életbe szerelmes, s van, aki az eszmébe. Nyilván én az utóbbi vagyok. Tudod, az okos ember érti a módját, hogy a butát meggyőzze ostobaságáról és tudatlanságáról az élet dolgaival kapcsolatban, de fordítva nem! A buta nem tud olyan aforizmát mondani a bölcsnek amin az meglepődne!

A lány hallgat, haját csavargatja.

– És még mondok valamit! Azt mondják az életet élvezni kell. A könyvek helyett többet ér a természet, az emberi kapcsolatok. Csakhogy aki ezt megfejti az le kell, hogy írja ezt. Érted? Tehát a tudásra tudás a válasz. Ezért szeretem az irodalmat.

A lány még mindig hallgat.

– Minél többet olvasok, nem arra jövök rá, hogy mennyit nem tudok, hanem én inkább úgy mondanám, hogy elgondolkodok azon, hogy az ember milyen csodálatra méltó lény, hogy egyáltalán ennyi tudást is képes volt felhalmozni!

– Neked filozófusnak kellett volna menned!

– Minden író filozófusként is kezdi! A kamasz – ezt pszichológusok állítják – mániákus igazságkereső. És ez így is van. Csak hogy az én életemben trauma is közrejátszott. Ezért gondolkodtam el az élet dolgain egy kicsit még komolyabban. És a szépíró inkább novellákat meg verseket ír, a filozófia azért mégis más.

– Örülök, hogy ilyen okos fiúm van!

Zoli hallgatott kicsit, aztán folytatta:

– És tudod, mikor két ember összeül beszélgetni egymással, soha nem azt mondja ami itt – mutatja a szívét – belül fáj, hanem apróságokon kezdenek vitatkozni, miközben alig figyelnek egymásra. A lényeget elkerülik. Vagy ha nem is, felét, sőt, tizedét nem mondja el az egyik ember a gondjainak. Vagy ha igen, azt mondják: ez süket duma! Ám érdekes módon a világban történő csúnya dolgok mögött mindig a süket dumák állnak!

– Ezt hogy érted?

A legény nem válaszol rögtön.

– Ezt úgy értem igazából hogy a világból kiveszett az emberség. Nagyon tévesen hiszik azt, hogy mindenkinek megvan a maga gondja. Ez lehet. Csak egyesek keresztre is feszítik magukat. Az pedig nem mindenkire igaz!

– Te keresztre feszítetted magad?

Zoli hirtelen teljesen zavarba jött, összezavarodott.

– Igen, így is felfoghatjuk!

A lány megsimogatta az arcát.

– Tudod, én romantikus ember vagyok, mint a legtöbb jó író a világon. A romantikus azt jelenti, regényes. Én tehát megsiratom a romantikát. Én úgy vagyok vele, hogy a nőért tenni kell valamit. Hiszen ők azok akik életet adnak egy embernek, legyen az fiú vagy lány. Érted? Illik őértük tenni valamit.

A lány izgalomba jött, majd egy csókot adott fiújának.

– Lehet, hogy ez más emberrel nincs így, de én szeretem ha a nő azért szeret mert tettem érte valamit. Nemcsak úgy vagyok vele, mint egyes férfiak, hogy van fiú és lány, és majd csak összejönnek, összefutnak valahogy. Nem! A nők megérdemlik, hogy törődjenek velük! Hogy miért van bennem így, magam sem tudom. Talán a bizonyítani akarás meg Freud tanai. Meg az, hogy apám szigorúságban nevelt.

A lány azt mondta:

– Nem szeretkezünk?

– Most jut eszembe!

– Mi?

– Rengeteget kell még írnom!

De a lány már vetkőzött.

– Oké! Megértettem!

A lány elhúzta a redőnyöket s halk zene mellett teljesen levetkőzött. Úgy telt az estéjük mint annak idején az édenben Ádámnak és Évának.

  
  
 

Dinók Zoltán (Kecskemét, 1981) író

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.