Videó

A Törzsasztal Szabó Zoltán Attilával csatorna videója




Keresés a honlapon:


Partnereink:

KUK (kuk.hu)

 

Magvető (kiadok.lira.hu)

 

DOSZ (www.dosz.hu)

 

Dinók Zoltán: Egy péntek délután

 

Sütött ezer ágra a Nap, felhő egy se volt, az égen, a bokrok-fák zöldelltek, még ők is örömükben, a virág feje ékesen hajolt az utca szélére, a tavasz önzően örült magának, s Jani, az elsős gimnazista kitárulkozó vidámsággal tért haza a gimnáziumból. Péntek délután volt. Jani szülei dolgoztak. Ahogy benyitott otthon  – a lakásajtón – dobta az iskolatáskát a sarokba, s örömében nekivágódott az ágynak. De persze ez csak átmeneti volt, csak a fáradalmakat pihente ki. A terve bulizás volt.

Fogta a cd-lemezt, betette a discmanbe, s kedvenc együttesét hallgatta. Mámoros állapotba került. Fél óráig hallgatta azt. Majd a számítógéphez ült. Verset próbált írni, utóbbi időben egyre többet próbálkozott ezzel. Jó gondolatai voltak. Mikor Tünde, az anyja hazajött, látja hogy lázasan ír.

– Már megint verseket írsz?

– Igen de csak egyet írok, anya.

– Jól van – mosolyodott el Tünde.

Hamarosan cseng a telefon. Gabi az, várja hogy vele együtt menjen a diszkóba. Tünde átadja a telefont fiának.

– Most épp verset írok! Elment a kedvem a diszkózástól!

– Te megőrültél? – kérdezte Gabi.

– Jó, befejezem a verset, aztán meglátom.

– Oké! – s azzal lerakta a kagylót.

Jani visszaült írni a verset. Tünde aggódott fiáért, azt látta rajta, hogy túl sokat olvas és írogat. Mintha a szórakozás nem is érdekelné. Egy elsős gimnazistát hogy érdekelhetik ennyire a versek? – gondolta.

Aztán Jani kiosont a konyhába, s titokban rágyújtott. Anyja nem vette észre. Jani rászokott erre újabban. Titkolta, de hát ez érthető is. Valamelyik író életrajzában olvasta, hogy az sokat dohányzott.

Elnyomta a csikket, s visszaült írni. De közben barátjára is gondolt.

– Mégis csak el kellene mennem a diszkóba!

Felhívta Gabit, s közölte vele, hogy megy. A versírás félbe maradt. Este elkészítette magát, s Gabi a ház előtt várta. Mentek együtt.

Tünde megnézte a titokban írt verseket s elámult.

– Nahát, milyen tehetséges fiam van!

Nem akart hinni a szemének.

– Ha így folytatja, még író vagy költő lehet!

Jani fél egy körül jött haza. Mikor felkelt s kiment a konyhába, Tünde arcán valami furcsát látott. Csendben hallgatott. Jani vajas kenyeret szelt.

– Valami baj van, anya? – kérdezte Jani.

– Nem, csak belekukkantottam a verseidbe. Szerintem tényleg szuperek.

Jani zavarba jött.

– Tehetségem van, tudtam én!

– Azért ne bízd el magad! Milyen volt a buli?

– Remek! Ezt a péntek éjszakát soha nem fogom elfelejteni. A péntek szuper nap. Azt imádom a legjobban.

– Jó, az írás mellett pedig a reál tantárgyakról se feledkezz meg!

– Persze, tanulni fogok rendesen!

S szobájába ment, és elővette Heine és Hölderlin verseit. De eszébe jutott a matek és a fizika is. Elővette a tankönyveket, hiszen hétvégén épp elég azt megtanulni, pedig pont ekkor jutna elég idő a versírásra.

De Tünde örült, amikor meglátta a kezében a tankönyveket.

– Lehetsz te még matektanár is, Szolzsenyicin az volt! – fitogtatta a műveltségét Tünde.

- Inkább nem, anya, inkább nem!

Hétfőn Szabó irodalom tanár úrnak megmutatta Jani a verseit, s az elismeréssel fogadta őket.

– Tehetséges vagy! De még nagyon fiatal. Olvass sokat.

– Szerintem elég sokat olvasok!

– Jól van, a nyelvtanról se feledkezz meg!

Majd megsimogatta a feje búbját. Jani pedig alig várta a pénteket, hogy ismét az a nap erőt adjon neki a versíráshoz, meg aztán fékezhetetlen jókedvvel bulizzon egy nagyot a barátaival.

  
  
 

Dinók Zoltán (Kecskemét, 1981) író

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.