VideóAz Országút – művészet, tudomány, közélet csatorna videója Keresés a honlapon: |
Csák Gyöngyi: Hangok bűvöletében
Nő: Hallottam-e mindent? Férfi: Miért kell neked mindent hallanod? Nő: Jaj, félek, hogy nem hallottam mindent. Férfi: Ne jajgass annyit! Baj van talán a füleiddel? Nő: Az a baj, amit nem hallottam, amit nem hallottam meg. Férfi: Pedig én vagyok a megmondhatója, hogy mindig csak fülelsz, mindig éberkedsz. Nő: Most nem voltam az, mármint éber. Így nem hallottam semmit. Férfi: Mégis mit kellett volna hallanod? Nő: Ne kérdezgess folyton! Ez is a te hibád, ez is miattad történt. Férfi: Miket gügyögsz? Nő: Igenis a te hibád, hogy nem hallottam meg. Férfi: Te tényleg bolond vagy, egy mániákus hülye! Nő: Most végre hallgass, végre csendet akarok! Férfi: Te nem vagy lázas véletlenül? Egyre jobban bosszant, hogy egy felhúzott gramofont hallgatok. Nő: Akkor fogd be a füled, de leginkább a szád! Férfi: Mire akarsz kilyukadni? Nő: Egyre nehezebben koncentrálok, egyre nehezebb elviselnem, hogy nem hallom meg a hangokat… Férfi: Ez már tűrhetetlen állapot. Nem beszélhetek, amikor kedvem tartja, nem hallgathatom a rádiót, mert elvonja a figyelmedet. Nő: Ahogy mondod! Ezért nem turmixolhatsz… Férfi: Ezért nem kapcsolod be a mosógépet sem, hogy ne zörögjön? Inget is már csak ritkán cserélek. Nő: Ne mondd! – kézzel is lehet mosni, ha nem vetted volna észre, kézzel mosok évek óta. Férfi: Aha, értem, ezért nem porszívózol már megesz bennünket a kosz, porallergiám elhatalmasodott. Miféle asszony vagy te? Nő: Minden áldott nap sepregetek, törölgetek, felesleges felhánytorgatnod a gépek mellőzését! A csend számomra a legfontosabb, a csend igen. Férfi: Vendégeket sem engedtél hívni mostanában. Miért nem hívhatok vendégeket. Nő: Túl hangosak! Nem terelhetik el egy pillanatra sem a figyelmemet! Férfi: De már évek óta hallgatózol az istenit! Nő: Te meg évek óta csitítgatsz, lehurrogsz. Pedig csak a hangokat szeretném hallani. Férfi: Hű, de megbuggyantál! Fiatalabb korodban persze nem problémáztál a hangokon. Nő: Mert fiatalabb voltam, hallásom is jobb volt, minden fontos hangot kiszűrtem a felesleges zajból-zörejből. Férfi: Én már nem bírom elviselni a mániádat. Mondd, jobb lenne öregkorodra egyedül maradnod? Nő: Bizony jobb lenne, többet hallgatnék és többet hallanék. Férfi: Aztán, ha megint elér egy újabb infarktus, ki hív hozzád orvost, ki hívja majd a mentőket? Hm? Nő: Ami igaz, igaz, de értsd meg hiányoznak a hangok a várt, vágyott hangok… Férfi: Ó hát ilyen az ember, nincs is a világon olyan emberpéldány, akinek életéből ne hiányozna valaki, vagy valami, mondjuk úgy mint neked a hangjaid. Nő: Kérlek, most hallgass! Hallgasd a csendet! Férfi: Jó, hallgatok! Ha akarod összepakolom a holmimat és elmegyek, egyik rokonomnál van egy kis szobácska. Nő: Menj, kérlek szépen, menj! Férfi: Gondolkodj előbb! Tudod majd egyedül fizetni a rezsit? Két nyugdíjból csak könnyebb lenne, igaz? Nő: Biztosan, de most valahogy nem érdekel az anyagi oldal. Férfi: Tehát nem érdekel a pénz, no és a betegség? Ha valamelyikünk hirtelen lebetegedne? A mi korunkban bármikor bekövetkezhet valami baj. Nő: Van telefon, sőt van skype, majd hívjuk egymást… Férfi: Feltéve, ha nem teszed félre a telefont, vagy nem kapcsolod ki a mobilt… Nő: Megígérem. Férfi: Na csomagolok, ha már idáig jutottunk. Nő: Megköszönöm. Férfi: Egyet azért árulj el most, ha már ilyen szépen megegyeztünk: Mit akarsz hallani olyan nagyon? Nő: Mit akarok? A belső hangokat hallani ismét. Nem elég erőteljesek, hiába koncentrálok minden idegszálammal – nem hallok őket. Férfi: Mit érthetsz el velük, mégis? Nő: Te ezt nem érted, nem is értheted. A csend kegyelmi állapotára vágyok, hogy meghalljam és megfejtsem a csend falán kaparászó hangokat, az emberi én legtisztább üzeneteit. Férfi: Dilinyós! Kegyelmi állapot, emberi én, belső hangok ilyen hülyeségeket csakis egy asszony mondhat. Tényleg ez már a második gyermekkor…
Megjelent: 2015-01-04 15:00:00
|
