Videó

Hétvári Andrea: Esti vetítés




Keresés a honlapon:


Partnereink:

KUK (kuk.hu)

 

Magvető (kiadok.lira.hu)

 

DOSZ (www.dosz.hu)

 

Rimóczi László: Lovak ünnepe (2. részlet)

 

Mike minden pénteken fociedzett pajkos társaival. A fiú ma is megrendezésre került.

Szeretett a labda után rohanni, mert egyszerre csak egy dologra kellett koncentrálnia. A mai meccs végén ő győzött, ezért az öltözőbe izzadva-viháncolva érkezett sporttársaival, akik elismerőn veregették vállba. Nagyon irigyelték képességeit, izmos mellkasát, popsiját.

Hiába feszült a rengeteg tetterő, megállt benne az ütő, amikor megpillantotta, mi várja odabent. Vera az öltözőfémszekrénye előtti padon üldögélt, ugyanazokkal a jóképű női mellekkel, melyeket Mike annyira kedvelt. A szufla szusza.

- Vera... – nyögte rökönyödve a buta fiú.

- Én vagyok – pattant fel a csaj.

- Nahát, Vera, te ma korlátlanul nézel ki – nem sok őszinteség volt ebben a bókban, annál inkább korlát. - Mit keresel te itt? Azt hittem, összerúgtuk a port valami miatt.

- Beszélnünk kell.

- Én is azt hiszem.

A fiú kérdőn nézett rá.

- Ne nézz rám ilyen kérdőn! – ellenkezett a Veralány.

- Nem értelek!
A lány hangja elkomolyodott, tekintete a fiúét kereste, majd tompa hangon azt kérdezte:
- Mike, te szaralak vagy?

A srácnak lezuhant az arca, csak nézett maga után, agya egészen kishelyen jöszmékelt. Röviden és egyértelműen felelt:

- Dehogyis!

- Nem vagy tisztességes férfipartner, és ezzel te is tisztában vagy!

- Önzetlen érzelmeim elidegeníthetetlen és részrehajlást nem ismerő tárgya nem kevesebb, mint TE!

- Ne nézz már pillangónak, csurikám! – váltott gúnyosra a lány, majd előreszúrta szemeit, mint aki látószervvel kíván házkutatást tartani a másik fejében.

A fiú idegesen a törülközőjébe fújta az orrát.

- Nem fogok kedveskedni hozzád ezentúl – folytatta Vera rendületlenül - Nem közeledek semmilyen szinten. Ó, mennyi fényes és reprezentatív ágybéli kedvezménytől esel el így!

- Miről beszélsz???

- Remélem, szereztem neked jó néhány álmatlan éjszakát. A szememben felkerültél az elkerülendők listájára - a szép lány varánusz-arcnak adta kölcsön fiatalos vonásait.

- A lényeget! – Mike kezdett felborulni.

- Kíváncsiságból rákaptál a kurvahúsra! A kapcsolatunk alatt!! EZ A BAJ!

A lány hangja üvöltéssé fokozódott, szabadulni próbáló vadkolibriként vergődött ide-oda a visszhangos sportöltözőben. A fémsportszekrények kérdőn néztek össze, akár a szépséges fiúk a zuhany alatt.

- Vera – kezdte Mike. – Te teljesen el vagy tájolva, baszd meg!

- …és ha nőebolát vagy rüfkét kaptál tőle? Becsapósan ágyba bújtál volna velem utána is??

- Van bizonyítékod? Nincs. Akkor kussolj.

- Nem kussolok. Nesze!

Vera előkotorta farzsebéből az erősen megviselt noteszt és a fiú arcába dobta. „Jé, a noteszom, az arcomon, már mindenhol kerestem” – gondolta, de a kötet már ment is tovább a kövezet felé, a gravitáció is kíváncsi volt az igazságra. Vera mozdult, felvette a jegyző-könyvet, és sebesen a bizonyíték-monogramhoz lapozott, majd Mike képébe tolta. A fiú jól látta az edzője monogramját: M. V. azaz: Michalengelo Vinterfuk.

- De ez még hagyján – halkított magán a lány – Az rendben, hogy vele háltál, de MIÉRT KELLETT MEGÖLNÖD?? Féltél, hogy megtudom? Mert egy halott már nem árulkodhat, hiszen ha valaki meghal, talán örökre meghal.
Mike-nak még mindig nem állt össze, és arra gondolt, ha most nem öli meg Verát, az jót fog tenni a kapcsolatuknak.
- Te azt hiszed, én öltem meg a kurvát? – ilyen lassan esett le neki. - Gyerekkorom óta ismerem magam, és tudom, hogy ilyet sose tennék.

- Hol voltál ekkor és ekkor? – kérdezte Vera, a kis nyomozónő.

- Ezt én is kérdezhetném tőled! Te kiragadtál valamit a szövegkörnyezetből.

Kettős csend. Töprengési szünet. Gondolatokat kell összefésülni. A megkezdett magatartás a habozás gyakorlása. A lány elbizonytalanodott, majd a kézműves gyűlölet újra karommá görbült az arcán:

- Te fajtalan. Téged be kéne záratni.

- A szádat kéne bezáratni. Én a könnyeiddel küszködöm.

- Menj a picsába!

- Te csak ne mondd meg nekem, hova menjek! – kiáltotta Mike, bár nem egészen ezt akarta mondani.

Jól szétestek a dolgok. A gyenge alakú léleknek minden savanyú.

A hangulat akkor is fagyos lett volna, ha éppen nincs tél. Mike-nak hirtelen eszébe jutott egy szép pillanat: sajátos smárolási technikát dolgoztak ki Verával, amikor is nyitott szájjal közelítettek egymáshoz, úgy, hogy csak a leheletük találkozzék, belsejük láthatatlan párikus legjava, lelkük beszélgetett csak: nyelv nélkül, száj nélkül csókolóztak, a két O nem ért össze. Rettenetesen nem volt perverz.

Vera, mintha látta volna a fiú iménti agymoziját, torka könnybe fulladt, szája sietős rágózást mímelt, úgy látszott, hogy belső lelkét alaposan elagyabugyálták. Gorombán elköszönt és elrobogott.

Mike hosszasan nézett a gyorsvonatként távozó Veralány után. Itt hagyták térfogatát. Úgy érezte magát, mint az elárvultak dozsenje.

Ilyen lehet az utolsó indián nyár.
A helyében most belefejelt volna a saját arcába, de annyival is beérte, hogy dühösen belebokszoljon az öltöző sportfémszekrénye ajtajába - túloldalán egy nagyon vidám pornóposzterlány szomorodott el. Az élet nem habos.

Ahogy Len Lelevin a legendás kurtbergi filozófus és népirodalmár mondaná: minden nő olyan, mint minden nő!

  
  
 

Rimóczi László (1979) újságíró,  a Veranda Művészeti Csoport alapító tagja

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.