Keresés a honlapon:

Magén István Víz eső nélkül

 

 

 

 

Víz eső nélkül

 

1.

Igen, mértékkel, talán, mert még nem szabad, arra kényszerítették őket, ugyanis. A zöld villám egy szentjánosbogár. Elszakadt, mintát gyűjtött megfelelő kövekből, a személyek teste a népesség határán belül. A csillagok megformálásán dolgozik a mester. Elnevezte a szigeteket, magyarázatokat csinált hipotézisekből, döbbenetes végtag árnyékában és végtag vastagságú fák takarásában, folyókat sodor a szél, meg a műtőasztalon fekvők fele, kutyákkal megrohamoztak

 

egy bizonylatot, (vagy egy villanymotort) szétszedték a grimaszt az arcukon, részeg volt és rideg. A kérdés, hogy az ember megérti-e méltón? Amíg ezek főznek, a háttérben az idő. Öregszünk, a szerveink anyaga foszlik, mondja. Sokat sétáltam a víz alatt. A szemünkben a közös jövő, a palota egymásba nyíló tróntermei. Ugorj, tedd ki az indexet. a címereket és a pajzsokat, csapattá szerveződnek a lovak, falkába az emberek. Lóvá és harcossá. Királynők járnak fakutyázni. A Szűz Mária mentette meg azanyámat, mondja Zsóka. Küzdöttek a majmok öleléséért. Az égboltot faoszlopok támasszák alá. A toronyban az udvaroncok öltözetét viselem. Kerek sapkában születtem, ismételgeti Zsóka.

 

(olyan nehéz utánozni a víztornyot ott ahol fel sem épült minden lény gyorsabban vibrál ha bekenik lakhelye anyagaival közben megoldja az életét forognak az elképzelések mígnem valaki rápisil a villamosvezetékre avantgard szokás fényűzés és fényidőzítés a felvonulás szellemes rövid és pontos (Isten segít) megvédeni a gócpontokat a jeleneteket a konfliktusokat vakoknak festek izomtónust, megsimogatom egyiket-másikat)

 

Ha a villanymotort szétszerelik, és kúsznak a tenger felé, a sziklák az út jobb oldalán, házassági ajánlat és gyermekáldás pedig a bal oldalán, erősen vitatott ügynökök és dílerek, jelölések ősi módon, nem menekülhetsz ha utolérnek. Interakciók. Atomháború. (Vesződséggel jár.) Normalizálja, melynek következtében a testben egészség lobog, bemászunk a mosógépbe, regenerálódunk. (Jelenet: A királyné bejön, fél, mert meg akarják ölni.) Az egyének fejlődése, alkémia. Tűz az oldalukon, lángolnak a betűk, csapkodják az olajfákat.

 

Pontosan érkeztek a fényforrások, fényhasábok. Vélemény villanások. A ceruza belenőtt a kezükbe, a biztonságot onnan kapják, falábúak, széntüzelésűek, szakadt gatyájúak, a gyerekeim rendesek, csak egy akar megölni, azt mondja. Remeg a kéz, egy darab tészta a hangosfilmen. Növekszik a feje, azért foglalkozik szintetizátorokkal. Az alma összelapul a földön, mint egy fényszóró. (Alma néni közzé teszi, jelzi.) Apró futamok, keringőt fúj a zene, a szőke csaj magasra lendíti a lábát. Szilvia lenyomata a torkán. Szárnypróbálgatással repülnek a fák. Egy miniszter lecsúszik, fejre áll, nem szédül, csak bukfencezik a rémülettől. A toronyházak tetőteraszait megzörgeti.

 

Józsikám bácsi átmegy a másik oldalra a kövön. Hosszú ruha, magas, alvó kéz, a derék feszül, a haja súlyos csomókban repked, a túloldal házai bújnak alá, a szobákban férfiak, letört kémény, hóbagoly a kiszáradt kútban.

 

A hátsó udvarra esett. Már a bajuszát húzogatják. Termelnek, kialakul a profit. Láthatták, hogy az embereknek a technikai problémák mellett marad idejük a részletekre is. Odament, átgyúrták, máris bele helyezték a bizalmukat. Kattog a tűz, beömlik a mese. Józsikám bácsi cigánykereket hány. Megbeszélte, a vállán embernyi gondkolonc. (Arra ébredtem, hogy amíg gyakoroltak, míg odaragadtak végleg.) A feljegyzéseinkről megállapították, hogy kezdeményezések. Piros ronggyal kötözték oda.

 

Megkapta a lapokat, a változásokat, és végleg szomorú lett. Elérkezett az idő a csatlakozásra. Megérintette a vezetéket és hamuvá égett testeket látott. Unszolás ellen, mondta, tudod, mikor jöttél. Fulladozott, a hangját látta a tenger.

 

2.

Azt várta, hogy a hatóságok megindokolják. Mert ő tulajdonképpen. Szinkronizálják és felszerelik. (A kutatások következtében.) A várakozás nagy. Azt mondja, hogy hívjam fel azt a számot. Tulajdonképpen nem. Illetve igen. Annyit se tudsz, utánad nyúlok, elkaplak. Elmentünk egymás mellett, fegyver volt a kezedben, valami hogyishívják, alig nézett félre, futott, félre ugrottam, sikított köztünk az egyik. Szétszedjük őket, télen-nyáron jönnek szembe, belül olyanok, mint kívül, csak hízelegnek. Becsomagoljuk őket, a maradék műanyagba, eltorlaszoljuk a bejáratot.

Az ablakok homályosak, nő a kísértés, a terület sivár. Teljes asszociáció a viselkedések földjén. A végletekig kidolgozott alakok, a reklámfilmben előzékeny ősemberek. Hanghatás, szaghatás, hibridhatás, megválaszolhatatlan kérdések.

Élve tettem meg az utat a saját tengelyem körül, mondja. Megszületett Józsikám bácsi, alkotóerő szunnyadt benne. Megtette még az előkészületeket, maga is evett, a nyúlánk ágak között réseket vágott. Odamegyek sárosan, csatakosan, és megtanítom magamat arra, hogy ami lényeges, az unalmas. engedékenyen, mondja Józsikám. Átvetődöm a túloldalra, és megásom a házam alapjait. Az ajkam még ma is remeg a papírcsákóban.

Többféle lehetőség van. Az arcom semmiképpen sem visel tükröt. Bizonyos lépték sikolyok szerint. A föld kuporog, kiderül, hogy ki, mikor, mit? (Mármint.) Behurcolják a barlangba a keserűséget. Egy szarvasbogár ráripakodik a szitakötőre. Ilyenkor kell csatasorba állítani. Zsóka befejezi, mit is mondhatna a munka kezdetén?

Mit csinál az, aki nem hal meg? Csapkod a golyó, a nyílvessző és a kő. Az ok az lehet, hogy. Aki meghal, az a sziklák között reked. Irodaház, barlangok, sovány tanítványok és növények, kukacok. Végeredményben megállapíthatjuk, hogy semmit sem lehet egymástól szétválasztani. A megaláztatás alatt kiszámították, feljegyezték. (Kockás füzet. Kerek. zavart, szelektív mosoly. Mindenki kikérdezheti önmagát.)

3.

Evolúció egymás között. Hosszú ideig jön át a hang. Megértő, játékos kedvű kényszermunkások. Szerelmi kisplasztika agyagból. Ezek mind politikusok, kérem szépen, még az iskolázatlanság korszakából. (Háromlábú, meg kétlábú.) Alszik a desztillált vízben. Meglátja a lándzsahegyeket. Káposztalevél alakúak, sarkosak, fekete-fehér pettyesek. Porfelhők lebegtek, amikor utoljára találkoztam vele, négykézláb a celebek között. Élvezte, hogy megrohamozhatja a hazát. Hazát. (Kívánta az anyagot, hogy azt mondták neki.)

Gyönyörű, magas, domborúfenekű felboncolt lányok úsztak a felhőben. Az iskola második emeleti folyosóján valaki verekszik. Időre van szüksége ahhoz, hogy megértse. Időjárás, homokóra, Zsóka letérdel, lefekszik, leül a föld alá. A föld torkán térdel. Elaludtak, csöpögött az izzadtság és a tej. Aki eleget tesz a próféták parancsának, azért hal meg. Aki meg nem tesz eleget azért. (Nem veszítette el sem a bátorságát, sem a barátságát.) Sokan nincsenek már azok közül, akik. A levegő gáz, melynek nevében verekedni kell.

Az igazgató odakötözte a falhoz. Ahhoz, hogy odaküldjelek, mondta, most megverekszünk szakszerűen, úgy, ahogy őskori kövületeken van. Odaszegezte a fülét. Csupán a lombos fák ágai közé. Mintha a színvonal emelésének kényszere indokolta volna. Római számokkal megszámozott ezeréves fák.

Zsóka felmászott a csúcsra a székekért. Amikor már lefelé tartott, Józsikám bácsi megfogdosta. Hosszú kaparászás után ismét hallotta a hangokat és az illatokat. az őserdőben. Feltápászkodsz, mondta az igazgató és ütött, nem hagylak elveszni. Zsóka minden nap kiment gondolkodni. (Tali a holtak házában.) Találtunk némi holdat, földet, fűrészport, gyantát, megjelöltük azokat kérdőjellel, azt követeltük, hogy tereljék össze. őket és tapossanak rájuk, mondta valaki a szent helyen. Az igazgató zsinórral díszítette, csomókat font, megrángatta. Mozogtak a hajtincsei, a levegő fordult. Azon az égtájon mindenki talpig meztelenül. Józsikám bácsi bebizonyította, hogy a halak nem úsznak. Ebben az égövben ezt nehezen lehet megállapítani. Kényelmes vitorla fülei voltak.

Játékkal kezdődött a halál.

Féltem három emelet magasságban a párkányon állni, folytatta, szétnéztem a titokzatos égen. Először összegubancolják, amit el akarnak mondani. Az örökítő anyagoktól az arca szürkévé vált. Csak valahogy el ne áruljam, hogy félek tőle, gondoltam. Értem jönnek, rajongva nézik a képeimet. Istenként élni, szeretkezni, félni, mert a világ elfoglalhatatlan.

A felhajtóerő, meg a friss légáramlat az arcomba fújta a levegőrészecskéket.

 

 

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2026-10-12 20:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.