Videó

A tegnap.ma videója




Keresés a honlapon:


Magén István: Valahol még mert ugyanis

 

 

 

 

Valahol még mert ugyanis

 

valahol még mert ugyanis úgy értem már mint ahogy hiszen de azért amikor a (süket vér száguldó és rettenet(es) valahol némán sorban mellesleg mint maga a poszthumusz tétlen hasadékok elcsúsznak kicsit kidudorodva csámpásan is egy vasrúd a városból kialvatlan éjszakai üldözés majd megtudod alkoholista rókák átesés suttogás akkurátusan a mozgás zömökebb a csőre színvas hirtelen lezuhan merre menekülhet félig volt kotort gyakorolt két kézzel az ő tiszteletükre meghatározzák Józsefet ezek a felismerhető emlékek a múltból a ház kertje betartható határokon belül meg sem történt és a retinánkra ragadt

ki mi hogy miért sebesült szőlőszemek a hokedlin (kaparós sorsjegy) és kovászos uborka csizma nélkül képződött véres folt mozdulatlan átvételi elismervényt ad meg csörög egy katonalány sétál úgy képződött mintha ott lett volna egy lövés mely megnyitja a történelmet szalagok röpködnek, egymásra néznek és rázzák a feneküket ez egy elektromos kéz melynek az értelmét tudod szóltam amikor felébredtem a kábulatból) az utca végén egy radar és egy kisfiú távolodik közhelyek és szépségkirálynők váltakoznak vajas kenyér és zsömle és az íróasztal – csillagos éjszaka valaki néz kés van a kezében törlőrongy pipa én csak körülviszem a tekintetem azt bizonyítom amit majd megcáfolok tekercsek röpködnek és közben egymást lesik és lepottyannak maguk elé a földre és már az embernek magának nincs szava csak indulata fel-feltűnik az ég mezőin és azt kérdezi be tetszett-e mászni hozzánk(?) tetszik-e látni katonákat a súlytalanságban(?) akarják hogy befogadjuk őket a kutya lefekszik hogy ne öljék meg vizsgálódik a szobában makacsul tagad nem akarja megmondani – újabb vonásokat rajzolnak a portréra a jegesmedve szeme közé zabolátlanok fiatalok dacos a szívüket próbálgatják az elmulaszthatatlan és csillapíthatatlant amikor megnyúzzák és a kezükben marad tartják a bőrét összekuszált tornyos emberek sok kolléga a pénztárcájuk vastag választhatjuk őket is zarándokok a képlet ugyanaz felgyújtani a tükörben az ajtó kikaparva a fal összegyűrve a lányok a varrodából özönlenek a kupolát elragadja a szél megszállják mosdatlan álmok más szemüveget és más förgeteget rázza a fejét csupa Jumurdzsák csilingelve kopasz a cigarettafüst és a lányok felhajtják szoknyájukat és azokban a szalonokban reggeltől-estig keveredik Jézus és Freud)

pompásak a törekvések gyenge hús ég a tűzön sült almával pár nyájas szó és összekapkodott lövések és a szabadságharc és a szolgák és köhög szuszog mintha ő sütötte volna a fizetését fizessünk napi több száz milliót metamorfikus kifejezéssel milliárdokat rajongjunk a valóság egy menetéért ez az ő igazságtevésük ők hajtják végre és az összeomlásból majd kimentenek minket visszacsempészik a névmások felragyognak és felszállnak a téma két vadember között recsegést hallani ez csak játék

 

a farkasverembe vad sakálokat tuszkolnak és kígyó tekergőzik a nyúl az oroszlánt kiűzi barlangjából (a semmitmondásig leegyszerűsítve) az ásó a földben felismerhetetlenül forog bámul bóklászik az öreg ezüsthátú üvölt fázik a gödör körül a teliholdat látni ha még élnek a gyermek kérdezi a tömeget maga körül a nő a zongorához ül a legkevésbé sem megnevezhető sok fura dolgot tölt a vén a pohárba hajszál leng nyak törik porrá zúzni a férges földben

lovak nyargalnak az átméretezett térben menthetetlenül használják a gombokat csigák kúsznak a vágólapon kezdődik a másolás és az egerek lenyilazása folyamatosan csókolják a lányok kezét illetve a lábát meg a homlokát a legfelső sorban a gombjára kattintva mindenkinek lehetősége nyílik űrlapok szállnak a bolygók között űrlények a látványban értelemszerűen űrséták aztán csak lekérdezés megfelelő alkalmazások alkalmas kéz melyhez szerszám is tartozik aztán majd a módosítás gombra kattintva induljon mert az eldugott utakat a szakadékok mélyén kúszva kell megtenni

boros hetek kulacs a szíjon törvényszerű az alacsony meg a magasabb a középtermetű letelepszik sátraival aztán csak befedik deszkával a katonák futnak és megállnak fakapuja előtt hol vannak azok a városrészek ahol ajtókat és ablakokat(?) hol vannak a meztelen combú harcoló lányok a határszélen(?) a mosolygó levágott fejek(?) egészséges vizű csörgő patak mikor a lovára ül és az ellenség körülfogja

az adatbázis áldott lekérdezés táblázatkezelő hosszú lábú lények jelet tetováltatnak a combjukra adatbázis a használathoz szükséges rekordot cserél szabadulni akar a tükörképből a kattogásból adatot keres betűtípust a reggeli imádság kitágul a mozgás követi idején vértanúk lettek száz esztendőkkel azelőtt a kaszárnya közelében temetőt építettek én minden rákosért imádkozom mondták bent a várban harcra készen különös figyelmet érdemel a mohácsi csata a dolog abban van hogy azt mondta(.) azután Nógrád vára és a kulcsok az egyik oldalon lovak amik fából vannak meg agyak meg a vár a kiszögelésében

felfegyverkezve vértbe fegyverbe borítva a város fölött a völgyben sziklái között az almák megtört ujjai mint a bedrótozott kapucsengő csörögnek elveszni hagyni csörög kicsi ívben behajtja a karját bűnös levegő az életrajzban masszívan tükröződik parányi csavarok tagadhatatlanul téged választanak a történetek felmerül hogy valami mégis történt a labda pörög a madarak a földre zuhannak gyűléseznek a halak megigazítják a ruhájukat ember a vonal fölött(!) csörömpölnek és lázadnak itt haláltábor volt itt meg szanatórium vidám katonaság határszerkezet megmozduló színek és lábfejek repülés közben mozog az ég a véletlen gyors a humor hosszú ollójával levágják a fejed a képek domborúak kerek asztalok tehetetlen foglyai vagyunk semmi sem gyűlik össze (azt állítják mostanában) össze nem illő képek vibrálnak a (mű v és zet tör té nész e lő t t)

zsűritagok nyüzsögnek az utcán a repülés közben kérdéseket ez a világot terheli hátsó lépcsőn és alkalomra várnak a forró nyári estéken lövöldöznek szólítja őket Isten meghitt öreg mondókák szaladnak (csehszlov á k rom án nigériai véd elm i szöv ets ég) a parton (a bájos leányok álneve manapság) csíkokban hull hó rakétákat lövöldöz a tenger királynője csobban hogy megegyék

elfogult könyvtárhálózat megsemmisülésig átélt pusztulástudat tudományos ihlet ószövetségi magaslat jönnek a városba látogatók fájdalmat szabdalni annak az évnek a végén annak az időnek a végén ők a szerelmes mosolyukkal emlékeznek túlélhető vagy túlélő önmagadat vállaló technikai intelligenciádat magával vitte a szakadékba végeredményben egy pohár tej és sajt és a függöny legördül – megküzdeni a bánattal a templomosok legigazibb lovagja vagy hidd el egy lépéssel közelebb az igazság visszafelé folyik az úton lefelé a díszköves partig és mintha lángba borult volna és az áramfejlesztőből királyfi lett és gyönyörű mérgeskígyók tanyáznak az íróasztalodban újra kell kezdeni lehámozni a nadrágot mint egy nagyfeszültségű vezetéket este a szigetről érkező hangokat olvasgatja várnak a kőfalak rollerrel közlekedsz atomrakéták a nyomodban a királynő vörös kalpagot hord a fején feszes hucul lovacskán

az első rakéták megkeserítették éppen házaikat kezdték kitakarítani az a lovakat számlálta a Duna partján (Ferdinánd király és János király) hercegek hatszázkilencvenezer katonával trombitálnak mert háború van és az ellenség pompát mutat

azt még ő sem egy hallatlanul lágy novemberi reggelen azt figyelte kinek és hol és a tükörben vagy máshol feltámasztva bevonul mint egy kiömlött pohár víz rég meghalt és elindult azon az ösvényen amelyen hősök vágnak utat amikor elmulasztotta az alkalmat és ez akkor történt közben azt mondta hogy csalódást okozott és azt mondta hogy lángol az üzenetet hallva feldúltan megőrizte a nyugalmát telepingálta magát festékkel a legjobb kifejezés ez gyengeség áldozat leszel tartja magát érzi hogy ez valakinek a lába

szép falevelek bátran tolakodnak az én kertemben fordítva nő mozdulatlan körszakálla ősi módon repül egyiknek sincs új kalapja futólag ő volt az aki aki betört azt figyeli hogy a vele szemközt lévő arcon hogyan hervad el a mosoly

 

 

 

  
  

Megjelent: 2024-07-01 20:00:00

 

Magén István (Budapest, 1950), 

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.