Keresés a honlapon:

M. Szlávik Tünde: Szép madár vagy, Herkules!

 

 

 

 

Szép madár vagy, Herkules!

 

Igazából már reggel megírhattam volna a nap örömét, mert olyan szerencsében volt részünk, amire már régóta vártunk: 3/4 9-kor végre láthattunk egy Herculest. Egészen pontosan egy Lockheed C-130H-2 Herculest, a román légierő katonai gépét.

Tudom, sokan nem erre számítottatok, hanem valami kézzelfoghatóbbra vagy anyagiasabb természetű örömre, de nekünk ez is feldobta a napunkat.

A kapcsolatom a katonai gépekkel nem kezdődött zökkenőmentesen: a háború kitörésekor konkrétan zokogtam, amikor az első mély hangú valami este negyed 10-kor eldübörgött a ház fölött. Soha nem hallottam még ilyet. Az éjsötét felhők felerősítették a dübörgést, hirtelen azt sem tudtuk megállapítani melyik irányból jön, s merre megy. Kint álltunk az udvaron, és annyira rettegtem, hogy a következő pillanatban talán zuhanni kezdenek a bombák, hogy megdermedtem. Úgy éreztem, mindennek vége, ez elől nincs is hová menekülni. Szörnyű volt.

Pár nap múlva rájöttem, hogy nem csupán a polgári repülőgépeket lehet megtalálni az interneten, és hogy van olyan oldal is, amelynek segítségével azok a katonai gépek is követhetők, amelyeket nem mutat a Flightradar24. Hát, valahogy így kezdődött... Ahogy láttam a felségjelzéseket, az útvonalat, lassan megnyugodtam.  

Tavaly február-márciusban rengeteg Stratotanker ingázott ide-oda Mildenhall (Egyesült Királyság) és Marosvásárhely, Kolozsvár vagy Brassó között, s nagyon izgalmas volt végig kísérni, ahogy körözve tankolták a le sem szálló katonai gépeket. Így szerettem meg a morgós medvét, az Ungvárról induló Antonovot, s a hatalmas Herculest, amit a main kívül csupán egyszer láttam. Nem lett volna értelme lefotózni, annyi látszott belőle, mint a mellékelt fotón, csak nem piros volt, hanem sötétszürke. Itt még a felhők alatt repült, Nyíregyházán már csak a hangját hallották, pedig annyira bíztam benne, hogy a radaros csoportból az egyik nyíregyi fiúnak sikerül lencsevégre kapni. De csak a hangját tudta dicsérni. Nem baj, naponta jár erre, egyszer lesz még tiszta az égbolt.

Tudatában vagyok persze, hogy milyen vasak mozognak odafönt, és soha nem szeretném őket éles bevetésen látni. De nekem tetszik ez a bumszli gépmadár.

 

Itt egy rendes kép róla.

 

 

 

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2024-01-17 20:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.