Videó

Az Országút – művészet, tudomány, közélet csatorna videója




Keresés a honlapon:


Bauman Beatrix Bianka: Szökés

 

 

 

 

Szökés

 

Költözz hozzám, szökjünk meg!

Hatvan éves vagy, én tizenhét. Ne rohanjunk ennyire! Előbb szeretnélek megismerni!

A lány csendben ül a padon, gondolkodik az életén. Miért történik mindez vele. Fél, hogy beleszeret a férfibe. Ismert író. A lány is ír, de nem ismeri senki; amolyan remete féle.

Olyan elutasító vagy, sóhajt a férfi.

A lány nem válaszol, csak néz. Fél saját magától, fél a családjától.

Hahó, figyelsz te rám?

Figyelek, csak nem tudom, mit mondjak erre. Ha megtudják a szüleim, kitagadnak engem. Főleg, hogy idősebb férfiről van szó.

Téged zavar az életkorom?

Nem, de az embereket zavarni fogja, és azt hiszik majd, pénzéhes vagyok. Engem nem érdekel a pénzed, remélem, tudod.

A kopott pad kongott a hallgatástól, a nap lement, senki nem volt rajtuk kívül a parkban, csupán a bagoly hangját lehetett hallani.

Gyere, sétáljunk egy kicsit, addig sem fázunk annyira. Kéred a kabátom?

Dehogy, miket beszélsz, még a végén meglátnak bennünket!

A férfinek jól jött a hideg, megfogta a lány kezét és a szívére tette.

Érzed?

A lány úgy hallotta a szívdobogást, mintha a keze fonendoszkóp lenne.

Meglátnak bennünket! Fejezd ezt be, vagy hazamegyek!

Zavarban volt, mert senki nem udvarolt neki így, és bár tudta, a kortársai közt úgysem talál magához illőt, mégis elutasította.

Mindegy, hagylak egyelőre, de tudom, hogy megszeretsz majd. Sétálunk, vagy egy remetének azt sem szabad?

A lány lehajtotta a fejét, és úgy tett, mintha nem hallaná, pedig ő is sétálni akart.

Menjünk, de nehogy meglásson valaki.

A hosszú séta és beszélgetés után a lány még mindig rideg volt, mert folyton az járt a fejében, mi történik otthon. Az anyja nagyon szigorú.

Mennem kell, de jó volt beszélgetni.

Hová sietsz?

Tudod, a családom, nem maradhatok sokáig. Kérlek, ne kísérj haza, nem akarom, hogy meglássanak!

Menj, de hadd adjak neked valamit. Ez a legújabb, remélem, tetszeni fog.

Egy verseskötet volt. A lány megölelte és elment.

Két hét telt el. A férfi nem akarta zaklatni a lányt, aki valóban titokzatos volt, de nemcsak vele; mindenhol így viselkedett. Ez vonzó volt, mint a magány. Végül ismét találkoztak.

A férfi az irodalomról beszélt, és azt mondta, az irodalom nem az írásról, hanem a sikerről szól.

Mikor kezdő voltam a pályán, akkor is, most is a gyönyör vezérelt, mert túl akartam élni a földi poklot. Nem volt, mit ennem. A vers és a próza volt a kenyerem.

A lány hallgatott, majd megszólalt.

Nekem sem volt semmim, még egy szelet kenyér sem, csak a halál.

Ekkor a férfi a földre zuhant, megállt a szíve.

 

 

  
  

Megjelent: 2023-01-08 20:00:00

 

Bauman Beatrix Bianka (Szekszárd, 2005)

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.