Videó

Az Országút – művészet, tudomány, közélet csatorna videója




Keresés a honlapon:


Nyolczas Marcsi: Fekete felhő

 

 

 

 

Fekete felhő

 

nyomult az ég peremén, alattomosan, lomhán, szinte észrevétlen araszolt, egyre nagyobb felületet birtokolt a kékből, a forró levegő mozdulatlan, égette a tüdőm, ahogy, lélegeztem,légkondi kellene, hányszor elhatároztam, mindig elmaradt, kínlódtam, pocsék helyzet volt, hátra lestem vezetés közben a mögöttem terjedő sötét foltra, izzadt tenyeremet felváltva töröltem a nadrágomba, éppen fekete volt rajtam, főtt a combom, mintha nem lett volna már elég bajom, igyekezni kellett a fülledt városon át, hazavinni a barátnőm kisfiát, akiönérzetesen kikérte magának a kisfiú titulust, tizenkettő múltam, a lehúzott ablakon bámult kifelé kamasz, sértődött képpel, neki se volt kedve beszélgetni, némák voltunk, tudtam még az otthonba is be kell mennem az anyukámhoz, már nem mindig ismert meg, de legtöbbszörörült nekem, a látogatással a lelkiismeretem nyugtattam csak, s amíg gondolataim az otthonban jártak, az előttem lévő autó bizonytalankodva  lassított, keresett valamit, talán házszámot, nem jelzett, de lehúzódott az út szélére, csak keresd amit akarsz,  hátul nem jött senki, megelőzöm, villant át az agyamon, gázt adtam, amikor megtáltosodott az a nyomorultis, mint álmából ébredt űzött vad, hirtelen felgyorsult és átvágott  előttünk, automatikusanodakaptam, lendületesen tekertem a kormányon, nagyobbat, mint terveztem, nehogy nekimenjünk, így a túlsó oldali szegélykőnek ütköztünk, amiről az autó kereke lepattant, így az autó egy szemvillanás alatt irányt váltott, és azzal a lendülettel az út szélén békésen terpeszkedő széles fának csapódott, amitől az meg se rezdült, az autó viszont hatalmasatcsattant, sistergett, szállt a füst, megroppanva összegyűrődött, mint egy harmonika, a légzsáksziszegve az arcomba csapódott, vérzett a fejem, szakadt  nadrágom résein vér szivárgott a térdemből, a fiú mint akit kígyó mart, kiugrott az autóból, az örökösen a kezében tartott telefonján segítséget kért, nem fáj semmim, nem ütöttem meg magam, csak szörnyen megijedtem, hebegte, pillanatok alatt érkezett, barátnő, rendőr, mentő, biztos kezekkiszabadítottak, kiemeltek a roncsból, hordágyra fektettek, nyakamra  merevítőt csatoltak, a rendőr a mentőben ott téblábolt, szondát vett elő, faggatott a történtekről, a mentősökmorogtak, hogy  útban van, ahogy a karomba az infúziót kötötték, a  szirénázó mentőautó a Baleseti Kórházba vitt, elsőséget élvezve  vizsgálóból vizsgálóba tolt egy ápoló, és sorban pipálta ki a papíromon, itt sincs komoly baj, ott sincs, legvégül a sebészeten kötöttem ki, ahol a doktor úr már szentségelt, hogy a csudába varrja össze tisztességesen ezt a szörnyenszétnyílt sebet a térdemen, az ápoló felvilágosította, hogy előbb a belső sérüléseket zárták ki, mert egy fával ütközött, az autó totál káros lett, csoda, hogy életben  maradt, ezt, meg hogy  csinálta, kérdezte az orvos miközben öltögetett, mázlim volt, ennyi az egész.

 

 

 

  
  

Megjelent: 2022-12-03 20:00:00

 

Nyolcas Marcsi (Budapest, 1952)

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.