Videó

Az Országút – művészet, tudomány, közélet csatorna videója




Keresés a honlapon:


Batári Gábor: Filmnovella 1. rész – Avatára előtt

 

 

 

 

Filmnovella

 

1. Rész

Avatára előtt

 

1

 

Alanti szöveg a vászonra, képernyőre kiírva légyen, oly formázatban, mint az Egri csillagok háborújáról írt Dobó-ásszal, Bornemisszagergiliászban, miként Gárdonyi Lukács György Homérnél sztárolnak a worszok:

 

Valahol egy messzi, messzi galaxisban az Ílion bolygó fővárosa, Attaloth Arkhakas nevezetű mezőségén a xhinték között bolyongunk Űr-Odüsszeuszként, megjegyzem a xhinte-fiúk (hímek) a roppant Xhandukok hegység-rendszer szellemi bányáiban, önmaguk mélyén, dolgoznak, de oly nagyot nem tévedtünk, a nőstények bezzeg nem, ők tényleg Arkhakas delejes mezein hetyegnek.

Attaloth olyképpen vagyon ostromolva birodalmiaktúl, miként Eger vára töröktűl vala..., valaha, mi több Trója, a jó lábvértes akhájoktúl.

A xhinték, a shagayok, a bolygón őshonos humánok negyedik alfaja – az Ílion humanoid pteranodonjai, miként a thaorok a városalapítói, illetve a shegagok a vakondjai, a xunghuk a dino-vakondjai, – mert fejükre hegyes fémsityakot, ujjaikra éles fémkarmokat húzva, rendkívül gyorsan pörögve, kaparva, hadonászva törnek a felszínre, mintegy exkavátor, ezért harci nevük a talajból kinőtt hirtelen veszedelem.

 

2

 

Alábbi felvezető előadást a nem látható rezonőr narrálja, célszerű, mivel mozgóképről lenne szó, hogy a vásznon vagy képernyőn arról szólanak a képsorok, amit a láthatatlan mesélő regél, ez a későbbiekre is vonatkozik természetesen:

 

Nos, a xhinték csak cirka két és fél méter magasak, viszont bőrszárnyaik fesztávolsága hat méter, teljesen csupaszok, bőrszínük sápadt sárgásbarna. Lakhelyük a hófödte csúcsú Xhandukok hegység-rendszer barlang-labirintjaiban lelhető fel, remetemagányban szemlélődnek és a hozzájuk zarándokolókat titokzatos dolgokra tanítják. Senkit ne tévesszen, meg ösztövér, rogyadozó alkatuk, szövetségesük, drága Attalothjuk, a főváros védelmére egyesülve, szent-magányról-felejtkezve, villámgyorsan suhannak, meditatív, műrepülői alakzatban, hiszen ahogy röptükben a vadludak v-bötűt, ők különböző ellenriasztó mandalákat formáznak vagy szent hieroglifájuk, netán kalifájuk képét – a jelenlegi Xhandirilil névre hallgat, - magukban szakrális szövegeket, himnuszokat mormolnak, olykor világi verseket danásznak, szavalnak s ezzel teljesen megzavarják az agresszor birodalmiak numen-hullámait.

 

3

 

Xhandirilil kalifához lép, ki XXXXXXL-es Yoda mesteri öltözetben, honnan vesszük ezt a csillagháborús nevet, egy xhinte nőstény, méghozzá Fajanszé, a királynőjük, fáraónői királykék fövegben, rajta arany tau-kereszttel, alján arany sávval, szegycsontjáig érő melldíszben, óegyiptomi fajansz uszekh-gallérban, tán innen neve is, ragyogó zöld szemekkel, dús dudái mellbimbóit is alig fedő, de azokat felettébb szorongató, szemérem testét épphogy takaró, kerek csípőit, üde üleporcáit, masszív combjait teljesen szabadon hagyó, aranyszínű kendőcskékkel, tűsarkú aranyozott koturnusban.

Mivel, hogy odalép a jó kalifához, kit Karma Drákónak szólít, beszélnünk kell egy kicsit a Xhinték nőstényeiről, márcsak azért is, mert az ő királynőjük történetünk főszereplője fajanszgalléros Fajanszí, kék fajanszi kék asszony, mert nagyon kék vérű, aki nemtővé, speciális, spirituális nehézsúlyú őr- avagy védőszellemmé léptettetett elő közönséges III-as asztrál-fokozatú feminából, mi több, ő a nemtőség eredete és ideája.

Három földi személy, az író, Homár Homér, a primadonna Prímay Donna Vera és a bonviván Bonvy Csutoray Iván őrző-védő nemtője egyúttal a természetfeletti-köztes-léti, asztrállakai beyonce-oid alakúak neme, a xhinte nőstények közössége, és lakhelyük felett őrködik zseniális géniuszként.

Az erő, igazság, szépség jelképe, ihletként szállja meg a művészt, ahogy majd láthatják kisfilmünk drámai nemverses-verses folytatásában.

Nagyon jó tündér, étertestűvé felfokozott fél- illetve háromnegyedisteni természetfeletti feletti, így tiszteletbeli milói, ritkán, de érzéki, buja szellemnő, teremtő, életadó, a „nemzetség töve”. Matériába szállásakor testfüggelékei fele a lényegig, a tőig kell csupaszíttassék.

 

4

 

Rezonőr:

 

A xhinte nők állandóan a nimfákkal lógnak, ha épp nem a nagyon daliás thaor kanok körül legyeskednek, vagy magukban bűbáj-hetyegnek, igen a thaor csődörök, azok felettébb tetszenek nékik, bizony a saját fajtájuk béli hímekre rá sem bagóznak.

Nem csoda, mert ők xhinte nőstények ugyan, de cseppet sem véznák, ösztövérek, két és fél méteresek, meg remeték, törzsük és karjaik közt nem feszeng hat méter fesztávolságú bőrszárny.

A xhinte nőstények a Numen, a Világtörvény vagy a köztes-lét asztrális devolúciója kifürkészhetetlen akaratából, amolyan kívánatos földi, mulatt leány formájúak lettek, nagyon nőiesek; sudárak, telt keblűek, formás farúak, masszív combúak. Bőrük tejeskávé barna, – ezért fordulhat elő az alapvetően fehér thaorok közt hirtelen tejfölös szőke, ám sötétebb bőrű egyed – szemük fekete, a királynőé smaragd zöld, hajuk aranyszőke lobonc, mint megannyi Beyonce klónok,– csak melleik alsó felét és szemérmüket fedi – köldökük, combtövük, kerekded ülőgomóik csupaszok – valami aranyszínű ultra kurta kendő, lábaikon aranyszín, tűsarkú koturnus.

 

Ily öltözetben Fajanszé, a királynőjük is, aki éppen Xhandirilil kalifához járul,

csak fején fáraónői, kék, alján arany, jelvényes süveg, melldísz tudják, amilyen Nofertitin van, vagyishát a szobrán.

 

5

 

Rezonőr:

 

Roppant élvetegek, állandón párzásra ingerlő táncot lejtenek, fuvoláznak, énekelnek. De ha eljön az ideje akár tetszik, akár nem a kiválasztott xhinte nősténynek, Fajanszé hegemónénak, a királynőjüknek, az alfa nősténynek, egyesülnie kell a vezírhímmel, a kalifával a legtökéletesebb gének tovább adása, az alfaj fenntartása érdekében, ugyanis a többi férfiúi egyed örök szüzességet fogadott, naná, mert remeték.

A xhinték is sérthetetlenek kivéve ott, ahol huzamosabb ideig nem tudnak felröpülni, mint például remetebarlangjukban, e helyütt olyanokká lésznek, mint más közönséges halandók, ezért fészkelnek még ma is megközelíthetetlenségbe, a Xhandukok hegység gyomrába, az úgy 30000 méter magasságában hézaghelyesedő, öblösödő anachoreta-grotta-cellákba.

Bizony emiatt lett groteszk kinézetük is, ugyanis hajdanában-danában ők is thaorok voltak; szőkék, három méteresek, nagyon deltásak, daliásak, ám némely szemlélődésre vágyó közülük felmerészkedett a hegyekbe, beköltözött a grottákba, kavernákba, barlangokba és ott folyamatosan el-elszentesült, ennek kétségbevonhatatlan folyománya, sőt jele (ők lennének ugye a jelenkori, az ősthaorokból kifejlett xhinték) hatalmas bőrszárnyuk, aszkétai ösztövérségük; kihullott szőke tincseik, sárgásbarnára mumifikálódott, repedezett irhájuk.

A xhinte férfiak átlag életkora 150-180 nanoaion (150-180000 földi esztendő) hogy miért ilyen hosszi fiam, a fennen említett euszebeia, az életszentség miatt, mert grott-esc-o (barlanglakó) fráterek ugye.

A xhinte hímegyedek juthatnak egyedül oly magasrendű tudati stációba az asztrálrendűek közül, hogy haláluk után az utolsó ítéletet kikerülve egyből a salusba ragadtatnak. Még az elbukottak is, vagy a nőt ismerő kalifák is az égbe jutnak legalábbis a köztes-lét mennyébe, Theo-riába és az istenek jámbor, repülő hátasai lesznek.

A xhinték asztrálteste egyébként kiváló leszállópálya, ugyanis gyakran a metafizikai létrendből érkezett legmagasabb rendű szellemek, 24 vének, kerubok, trónok, arkangyalok landolnak benne, akik Asztrállaka lakóit akarják a leghelyesebb útra vezérelni.

A xhinte nőstények, no az egy másik lecsó, (hogy megint miket mondok, mi a kanördög az a lecsó?) ők is öregednének, de örök fiatalok maradnak, mert nem élnek tovább 63000 évnél, nagy (pajkos) természetük miatt, mely biológiai státus a földi 23-25 évesnek felel meg.

A lánygyermekeket természetesen ezek a hosszú-rövid életű, örökifjú anyák nevelik, kik a többi buja nősténnyel Attaloth mulató negyedeiben lakoznak tüntetően elkülönülve a xhinte férfiaktól, kiknek még az (asztrál)testi önreprodukcióba bekapcsolódó, tehát apává lett egyénei is a Xhandukok-hegység grottáiban kontemplálnak, ők ha fiaik születtek, azokat a csecsszopás esztendei után anyjuktól mindjárost elválasztják és a barlangi paidagogosz-remetékre bízzák.

Magától értetődően a xhinte lányok, asszonyok teste is elpusztíthatatlan, ameddig a Numen engedi élniök, (mindössze 63000 esztendeig) mint minden III-as asztrálfokozatú shagayé, ám nékiek is van egy érzékeny pontjuk, koitusz közben épp, amikor beléjök hatolna és megörvendeztetné őket az orgázmus, nos pont akkor asztráltestök minden purcikája roncsolható, életük mécsese elfúható, mint bármely egyszeri halandóé.

Ennek függvényében alakul túlvilági haláluk után szekunder túlvilági sorsuk is.

Azon xhinte hölgyek, kik őszinte szeretetből vagy szövetségeseik iránti odaadásból adják oda felette kívánatos testöket főleg az ellennek, a Hyperszomatikus mennyek bolygó-négyességének egyik szintjére kerülnek kibocsátott felsőbbrendű lelkük (AHjuk) köré rendelt, az otthagyott-saját-beyoncoidnak-mása látszat-testben hurinak.

Így eddig is volt, égre kacsintó, nagy melleikkel, vékony derekukkal, kerek, szilárd csípőjükkel-hátsójukkal, kemény combjaikkal az elébb említett köztes-léti elhalálozás után csak kivételesen biztosított pszeudo-testben, a dzsihádista igazhitűeknek, a Valhalla-lakóknak és a frontszolgálatról (szusszanásnyi időre) szabadságolt milói főhadapródnőknek járulhatnak hozzá a boldoggá tételéhez.

A csak önmagáért élveteg xhinte nők, viszontag ekroni fehérszemélyként születnek újra, a legbujábbaknak, pedig a földön, a külső sötétségben, a természeti lokában, az Első Univerzumban kell esmételten, de ivaréretten nagy csecsű csecsszopóként világra jönniük.

 

6

 

A xhinték királynője valami alsóbbrendű istennői, egyszóval nemtői szeszélyből azonnali megtestesülést, úgynevezett materializációs manifesztációt kezdeményez, kikerülné a földünkön, az Első Univerzumban újszülöttként világrajövetelt, tanácsért folyamodik Xhandirilil kalifához, azért szólítja őt Karma Drákónak, mert a jóságos kalifa, a Világtörvény tanácsának megtestesülési biztosa, végre... versesen köszön be filmünkbe:

 

Nemtők vagyunk,

Beyoncé Knowles testben,

áh, belezavartatok,

ó, xhinték csak nők, tömeges iker kék véreim,

épp fordítva

Beyoncé részesül folyamatosan

a mi bombázó formák közé kerekített, de

végtelen idea-testünkből,

én vagyok a királynőtök xhinte iker kék véreim, női faj,

a Beyoncé önmagaság testlélek

lényiség ősforrása,

fajansz; óégyiptomi kék,

most hús-vérré, eleven agyaggá

materializálódott cserépedénybe,

Arisztotelésszel szólva hülébe töltött

morphé, formás forma, szellemlány,

fizikai formába ojtott hülémorfizmus

kívánok lenni hirtelen, női szeszélyből

isteni szesz, nektár hörpölése nélkül,

 

Szép szavalata közben a xhinte nőstények hölgykoszorúja veszi körbe, nagyon megtapsolják, hujjogatnak, fütyülnek.

Karma Drákó tanácsos arkhón, jóságos xhinte kalifa örömtelin, jóságosan lebeg kb. egy méter és ötven centi közt a föld felett, ő is figyelmesen hallgatja a xhinte nőstények királynőjét, Fajanszé hegemónát.

 

Így szól higgadtan, bölcsen Xhandirilil kalifa, Karma Drákó arkhón;

 

Ezúttal nem mehet át majd minden tagod a

megnyilvánulásba,

mert csak pillanatnyi,

nem mint a díva

esetében divat,

mégiscsak első nemtő lettél

női nemeddel mindig azonos

és tő is, tőből kell valamidnek hiányoznia.

 

Közbe vág Fajanszé;

 

Tudom, ha sűrű anyagba merűlök,

ha Önmagamságom odalök,

anyag, idő előtti spontán csonkulásom

térben-időben bangkoki

bankrablásaim közben manifesztálódik majd,

első alkalommal jobb szememen, jobb karomon,

fél év múlva, a második bankfosztásnál

bal combomon lesz majd bibi.

 

Királylányom, Bibi Anderson, te, kis Andersen, menj, testesülj hát, békével, így bátorít Xhandirilil, Karma Drákó, az olykor szigorú.

 

 

 

  
  

Megjelent: 2022-10-10 20:00:00

 

Batári Gábor (Budapest, 1967. március 09.) író

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.