VideóA Hatvan Online (HO TV) csatorna videója Keresés a honlapon: |
Csengődi Péter: Kis kivételezett
Kis kivételezett Johnson anyuka korán végzett a munkahelyén, és úgy döntött, hogy gyalog megy el kisfiáért az iskolába. Útközben megakadt a szeme az ékszerészüzlet kirakatában. Szebbnél szebb arany és ezüst fülbevalók és nyakláncok csillogtak a vastag rácsokkal védett üveg mögött, és az elrendezés közepét egy igazgyöngy díszítette. Ritka az ilyen gyöngy, színesre festi a falakat, ha fény éri. Egyszer csak észbe kapott, hogy sietnie kell, elkezdte szedni a lábait, de így is késett. A bejáratnál a kisfia már türelmetlenül várta. Leguggolt hozzá, bocsánatot kért, meg puszilta az arcát, megfogta a kezét, és elindultak hazafelé. – Milyen volt a suli? – próbálta szóra bírni útközben a gyermekét, de nem sikerült egyhamar. Némi nógatás után a fiú bevallotta, hogy egy tanári intő lapul az ellenőrzőkönyvében. Utána viszont meg sem lehetett fékezni azt a beszédáradatot, ami következett. – De nem is én kezdtem, hanem a Bobby! Folyton piszkál engem. De persze ő nem kapott intőt. Mindenki utálja Bobbyt, mert a tanító néni folyton kivételezik vele. A múltkor is … – és folytatta. Az anyuka nem tudta hirtelen, mi igaz a történetből és mi nem. Hogy haragudjon a gyerekre, vagy sajnálja. Miután hazaértek, nemsokára a férje is megérkezett. Mindenkit az asztalhoz ültetett, és megkérte a fiút, hogy meséljen el mindent újra. –Elég, betelt a pohár! – kiáltott fel Johnson apuka – Ez már nem tudom hanyadik ilyen alkalom. Felhívom azt az ütődött Smitht, hogy fékezze meg a gyerekét. Felkapta a telefont, és felhívta Bobby szüleit. Az anyukája vette fel. Először nyugodt hangon kezdte el mesélni neki a gyermeke panaszait, de ahogy sorolta a sérelmeket, magával sodorták az indulatok, és a végén már felemelte a hangját. – Nagyon sajnálom – mondta a Smith anyuka az első alkalommal, amikor szóhoz jutott – csak tudja, gondok vannak itthon. – Engem nem érdekelnek a maguk gondjai –üvöltötte válaszul Johnson apuka – Nekünk is vannak gondjaink. Mindenkinek vannak. Neveljék meg azt a gyereket, vagy bemegyek az iskolába, és én nevelem meg, de abban nem lesz köszönet! – és azzal le is csapta a telefont. Azon a hétvégén Johnsonék házassági évfordulót ünnepeltek. Szépen kiöltöztek, és egy elegáns étterembe mentek el ebédelni. Az anya bélszínfilét rendelt tejszínes gombamártással, az apa pirított királyrákot, a gyermek viszont ragaszkodott a szokásos grillezett húshoz és sültkrumplihoz, ami számára az ünnepet jelentette. Amíg várták, hogy kihozzák az ételeket, a szülő elővették az egymásnak szánt ajándékokat. Az anya különös izgalommal bontotta ki az övét, reménykedett, hogy hátha az az igazgyöngy lesz benne, amiről szerda este mesélt a férjének. Valójában egy ezüst fülbevaló rejtőzött a csomagolásban. Mit is gondoltam?! – mondta magában, – Az nagyon drága lett volna. Bár a szíve mélyén csalódottságot érzett, erőt vett magán, mosolygott, és finom csókokkal köszönte meg. Az ebéd végén a kisfiú a maradékokkal játszott, és mikor azt is megunta, megkérdezte: – Te mit eszel, apu? – Rákot. Kérsz egy falatot? Elfogadott egy kis kóstolót, ízlett neki. – Ez nagyon finom! Anyu miért nem szokott ilyet csinálni? – Drága, és ritkán lehet kapni. – A Bobbyék biztos tudják, hol lehet fogni. Az apukája rákos. – Úgy érted, rákász, nem, kicsim? –kuncogott az anyuka. – A tanító néni úgy mondta, hogy rákos. A családi beszélgetésbe beköltözött a csend. A szülők egymást nézték és szavak nélkül is tudták, hogy mindketten a telefonbeszélgetésre gondolnak. A férfi szeméből egy könnycsepp csordult ki, mint egy csillogó gyöngyszem, végiggurult az arcán és a mártásba csobbant. Ritka az ilyen gyöngy, színesre festi a falakat, ha fény éri.
Megjelent: 2022-03-14 18:00:00
|
