VideóA Danubia Televízió videója Keresés a honlapon: |
Dinók Zoltán: Egy másik rosszalvó
Egy másik rosszalvó Endre vendégségbe jött Jóskához és Nellihez. Jóska sógora volt Endre. Jóskáéknak két gyerekük volt: Mari és Margit. Két kislány. Endre szerette őket. Endre éppen báli mulatságon volt. Tíz órakor érkezett meg Jóskához. Mikor bekísérték a konyhába, Endrének teljesen kiszáradt a torka. Nelli narancslével kínálta. De egyébként ittas volt. Csak tartotta magát. Endre még táncolt is. Feje vörös volt. Ötvenkét éves. A három szobás lakásban elfértek így öten is. Jóska lefektette Endrét. Már nagyon álmos volt és hullafáradt. Ahogy lefektette Jóska, Endre rögtön álomba merült. Aztán Jóska is lefeküdt a szoba másik sarkában. Nelli a második szobában, a két gyerek pedig a nappaliban aludt. Mikor éjjel lett, Jóska már megint forgolódott az ágyban, nem tudott nyugodtan aludni. Hajnali háromkor fel is ébredt. Rágyújtott. – A fene egye meg! A család hallotta a halk motoszkálást. Majd visszafeküdt. De nem jött álom a szemére. És Endre is forgolódott négy körül. Felkelt, miközben Jóska már olvasott. – Veled mi van? Rosszul vagy? – kérdezte Jóska. – Nem. Rosszul alszom. Jóska nem hitt a füleinek. – Te ilyenkor olvasol? – kérdezte Endre. – Én alvászavarban szenvedek. Endre is meglepődött. – Én is. – Gyerünk, gyújtsunk rá! – mondta Jóska. Kimentek a konyhába, leültek a kanapéra. – Az ember azt gondolná, hogy egy bál után, miben részed volt, kifáradsz úgy, hogy nem kelsz fel éjszaka. – Én is azt hittem. De ez egy komoly nyavalya. – így Endre. És mióta szenvedsz ebben? – Már több éve. – Én is régóta. – A feleségem azt mondja, túl sok kávét iszom. De nem azért van ez a pokol… – Én is kávés vagyok. Igazad van, nem azért van ez… – Ezt orvos mondta. – Igen. Valami nyugtalanít minket. Nem alszunk, aztán egész nap pocsékul érezzük magunkat! Jól ismerem ezt. – Nem gondoltam volna, hogy te is ebben szenvedsz… – így Jóska. – Nem vagy egyedül. Láthatod… Majd elnyomta a csikket. S visszafeküdt. – Visszafekszem, hátha el tudok aludni… – Oké. – Jóska meg olvasott tovább… És Endrének azért sikerült elaludnia. Jóskának ez a vendéglátás szokatlannak tűnt, ezért ő is sikeresen visszaaludt. Reggeli hét óra volt, mikor még mindig úgy aludtak, mint a medve. Nelli már a konyhában kortyolgatta a kávéját. A két kislány is épp felkelt. Jóska előbb kelt fel. – Endre? Még alszik? – kérdezte Nelli. – Igen. – És te? Jól aludtál végre? – kérdezte a feleség. – Hát… Hajnalban egy keveset felkeltem. De utána visszaaludtam. Hamarosan Endre is kijött. – Jól vagy? – kérdezte Nelli. – Igen. Nem is mondtad, hogy a férjed alvászavaros! – Ezt te honnan tudod? – Hajnalban én is felkeltem. – Csak nem rosszul alszol te is? – De igen. – Nahát. Ez népbetegség! – Igen. Jóska csak most tudta meg, hogy ilyen nyavalyám van nekem is… Mert felkeltem hajnalban én is. – Jobbulást kívánok! – mondta Nelli. – Meglesz! Én orvoshoz fordulok! – Jóskának is az kéne! De ő nem hallgat rám! – Nem hallgat rád? Jóska… Menj el orvoshoz, hiszen azt mondtad, évek óta szenvedsz ebben! – Jó. Muszáj lesz. – Na. Akkor én indulok. S elköszönt a gyerekektől. Jóska meg végre kipihentnek érezte magát. – Most jó színben vagy! – így Nelli. – Igen. Jól is vagyok. Bárcsak jönne mindig egy éjszakai vendég… Nevettek rajta, aztán mentek dolgukra…
Megjelent: 2021-05-14 20:00:00
|
