Keresés a honlapon:

Nyitott mondat - Önreflexív tömör tükörtünemény (Nagy Gusztáv: Nyiss ajtót)

„Mi vagyunk azok, / Akik a hosszú éjszakák ölében / Babusgattuk álmainkat / Reggelig tartó áhítatban, / Mint a szentek, / Akik üdvösségükben / Elkárhozódtak” – mondja Lakatos Menyhért 80. születésnapjára írt, Hosszú éjszakák ölében című kötetzáró versében Nagy Gusztáv. Ez a pár sor afféle összegzésként is felfogható, melyben a fent és a lent, a mennyei mámor és az elkárhozódás pokla egyszerre határozza meg azt a fajta személyes, ha tetszik, önvallomásos identitáskeresést, amely a költő zsigeri sajátja. Ki vagyok én, kik vagyunk mi, romák? Nem tudom, tudatos-e, hogy összesen 77 vers került a frissen megjelent versgyűjteménybe – a 77-es szám az énkeresés, a belső magunkra ismerés, fennköltebb szóval, megvilágosodás száma a számmisztikában –, mint ahogyan azt sem, vajon Nagy Gusztáv kifejezett szándéka, avagy valamiféle egyetemes rendezőelv kanyarította íves egységbe a Nyiss ajtót verseit, de akárki vagy akármi volt is, remek munkát végzett.

Tovább a nepszava.hu cikkére >>>

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2020-08-13 14:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.