Keresés a honlapon:

Kinek az orra a bohócorr? – Határátlépések (Török Ákos)

A szomorú bohóc valójában önleleplezés.

A „rituális összelélegeztetés művészete” – vallja Nádas Péter a színházról. Noha ez több annál, mint hogy a nézők a színészekre hangolva együtt lihegnek egy közös térben, meggyőződésem szerint azt is jelenti. Márpedig néhány hónapja rizikóssá vált bármiféle közös lihegés, nem beszélve a nagyközösségi együttlélegzésekről. Augusztus 3-án mégis megtöltöttük a Városmajori Szabadtéri Színpad nézőterét, ráadásul ezt túlnyomórészt maszkok nélkül tettük. Ez nem is annyira bátorság, sokkal inkább éhség, szomjúság – színházra és friss levegőre. Előbbit joggal várhattuk el az Orlai Produkció legújabb bemutatójától jó színvonalon, utóbbi viszont túlmutat a színház szorosan vett „feladatain”. Akárhogyan is, a sátortető védelmében hűsítő esőben is részünk lehetett ezen az estén.

Tovább a kutszelistilus.hu cikkére >>>

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2020-08-11 06:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.