Keresés a honlapon:

„Szerinted egy ilyen sztorit ki lehet találni?” – Barnás Ferenc, Életünk végéig című regényéről (Potór Barnabás)

A szöveg izgalmasan viszi színre az emberi létezés bizonytalan esetlegessége, valamint az emlékezés, illetve a nyelv értelemkonstruáló tevékenysége közötti interferenciát. – Potór Barnabás a Büszkeség és balítélet pályázaton első helyet nyert kritikáját olvashatják Barnás Ferenc Életünk végéig című regényéről.

Barnás Ferenc életművében központi jelentőségűnek látszik az elbeszélői hang, a távlat megalkothatóságának problémája. Mindez kiváltképp érvényesnek tűnik utóbbi két – immár egyöntetű elismerést kiváltó – regényére: míg A kilencedik egyik legfőbb poétikai tétjét a gyermeki tudat, megszólalásmód létrehozásában jelöli ki, addig a Másik halál valamiféle mentális defektus, az „őrület” nyelvének megteremtésére tesz kísérletet. Az AEGON-díjas szerző legújabb munkája ebből a szempontból talán kockázatmentesebb vállalkozásnak tűnhet, amennyiben a filozófiatörténész végzettségű, több könyvet is jegyző középkorú narrátor, életének utóbbi néhány évére visszatekintő egyes szám első személyű elbeszélését olvashatjuk. Azonban Barnás korábbi műveihez hasonlóan, az Életünk végéig is ellenáll minden olyan egyirányúsított olvasatnak, amely könnyedén besorolhatóvá tenné a népszerűbb prózatrendek közé.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2020-03-02 12:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.