Videó

Törzsasztal Szabó Zoltán Attilával videója




Keresés a honlapon:


Partnereink:

KUK (kuk.hu)

 

Magvető (kiadok.lira.hu)

 

DOSZ (www.dosz.hu)

 

Radics Viktória – Körkérdés 2019

Ha világ nincs is – mert ki láthatná át? van valaki rajta kívül? –, a szőnyeg alá söpört valóságok sokasága és hihetetlen gazdagsága nyüzsögve előjön és megsemmisül az ökokatasztrófában. – Év végi körkérdésünkre Radics Viktória válaszolt.

Műfajtól függetlenül mi jelentette az Ön számára a 2019-es év legkatartikusabb olvasmányélményét, és miért?

Radics Viktória: A magánirodalmi életemben elmosódtak a határok a szépirodalom és más írásos művek, a különféle szövegek, sőt a művészetek és a filozófia között, és az irodalomtudományos kategóriák lényegtelenné váltak. A Victor Klemperer naplóiból Klaus Schlesinger feldolgozásában készült, „Tanúságot tenni” (Zeugnis ablegen) című hatórás német hangjáték (amit a Deutschlandfunk Kultur az idén tett közzé, de 1996-ban készült) nagy hatással volt rám. Megértettem belőle, hogy az agresszív politika hogyan mászik bele fokozatosan a privát életünkbe, és tarol. Egyszóval aktuálisnak érzem. Rajtakaptam magam, hogy Thomas Mannt nosztalgikusan olvasom; visszasírom vele a humanizmust meg az odalett bensőségességet? (Az Emlékiratok könyve ebben a fényben egy rekviem.) Katartikus élményt pedig egy filozófiai mű jelentett, az újrealizmus alapköve, Gabriel Markustól (a filozófusok Mozartjának nevezik őt) a Warum es die Welt nicht gibt (Miért nem létezik a világ). Ha világ nincs is – mert ki láthatná át? van valaki rajta kívül? –, a szőnyeg alá söpört valóságok sokasága és hihetetlen gazdagsága nyüzsögve előjön és megsemmisül az ökokatasztrófában. Mi tagadás, katasztrofista lettem. Ma, decemberben, szedtem egy szál ibolyát.

 


Tovább a litera.hu cikkére >>>

 

  
  

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.