Videó

Magyar Írószövetség elnökválasztása


Újdonságaink




Keresés a honlapon:




Partnereink:

KUK (kuk.hu)

 

Magvető (kiadok.lira.hu)

 

DOSZ (www.dosz.hu)

 

Egy hiperűrsztráda építése – kritika Lackfi János Van tüzed? című kötetéről (Szigeti Bálint)

A mindenről való beszéd nem azonos a mindenségről való beszéddel. Ez tulajdonképpen evidencia kellene hogy legyen, mégis sokan összetévesztik a kettőt. A Van tüzed? mintapéldája e tévedésnek, ez azonban koncepciójának szerves része, önmagát feláldozva mutatja be, mekkora kárt okoz a minden és a mindenség fogalmának egybemosása.

A kötet nyitóverse egy olyan vallásos élményről szól, amelyet az egyház közegén kívül szinte annak szabályai ellenére – egy profán, nagyvárosi térben él át a versbeszélő. Ez a nem várt epifánia a vallásos embert összezavarja: ráébreszti, hogy egyháza olyan intézmény, amely előírja az Istennek, milyen legyen, hogyan viselkedjen, így próbálván megragadni őt, ám épp így szalasztja el. Mert Isten fütyül rá, hova akarják épp beszuszakolni, mennyi díszes templomot építenek neki: „És miután rózsaszín babaszobádat ilyen / szépen berendeztük, Uram, / nehogy találkoznod kelljen a valósággal, / te fogod magad, és össze-vissza csavarogsz” (A hajlakkészítés zsoltára). A felismerés a hívőben hiányt szül, Isten helyét a világban instabillá teszi. 

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

  
  

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.