VideóAz Országút – művészet, tudomány, közélet csatorna videója Keresés a honlapon: |
SOHA NEM LESZ VÉGE? – Radu Jude: Bánom is én, ha elítél az utókor (Boronyák Rita)
Radu Jude utóbbi három játékfilmje a rasszizmus témája köré szervesült. A botrányvadászok nála hoppon maradnak, mert művein nincs fogás. A trilógia konzekvensen köti össze a 19. század első felének kisemberét, az 1930-as évek végének polgárát és napjaink átlagemberét. Legújabb filmje, a Bánom is én, ha elítél az utókor az előzményekhez hasonlóan kevés okot ad az optimizmusra.
A legboldogabb lány a világon (2009) és a Mindenki a mennybe megy (2012) hiperrealista, ízig-vérig „román újhullámos” bravúrjai után a 19. század első felében játszódó fekete-fehér filmje, az Aferim! (2015, Ezüst Medve a legjobb rendezésért) a faji megkülönböztetésnek azt a megnyilvánulási formáját tette pontosan érzékelhetővé, amit talán a legnehezebb megmutatni: a lélegzetvétel természetességével megélt hétköznapiságát. Azt a lelki beállítottságot, amikor az érintett tiszta lelkiismerettel cáfolja, hogy rasszista volna. Hiszen élni kell, ő csupán praktikus, s ha tud, még segít is. Az Aferim! hibátlan 19. század eleji kosztümös darab (bővebben itt a Megsebzett szívek (2016) szintén korhű, az 1930-as években játszódó alkotás. Az élet és halál közötti mezsgye Varázshegy-szituációjában a 2. világháború előtti időszak összes fontosabb kérdése terítékre kerül, köztük az antiszemitizmus is. A Vasgárda előretörése, a növekvő rasszizmus ebben a keretben kulturált társalgási témák, s a beszélgetések során a film zsidó főszereplőjének, Emanuelnek magától értetődő vitajoga van. Hiszen őt ismerik, sorstárs, nem az elvont „zsidó”, akit gyűlölni kell. Új filmje, az egyebek mellett a legjobb filmnek járó Kristály Glóbusszal jutalmazott Bánom is én, ha elítél az utókor sokszorosan idézőjelezett visszacsatolás napjaink rasszizmushoz való viszonyához.
Tovább a filmkultura.hu cikkére >>>
Megjelent: 2019-04-25 04:27:18
|
