VideóAz Országút – művészet, tudomány, közélet csatorna videója Keresés a honlapon: |
Ricardo Ruiz de la Serna: “A magyar irodalmi géniusz egy rejtett kincs, melyet a spanyol nagyközönség még nem fedezett fel.” (Cseszneky Miklós)Ricardo Ruiz de la Serna a madridi CEU San Pablo Egyetem Bölcsész- és Kommunikációtudományi Karának professzora, s egyben az intézmény Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Rendszeresen publikál a szakterületével kapcsolatos témákban, melyek felölelik a történelmi és politikai kérdéseket, a vallás és a terrorizmus tárgykörét, a Közel- és Távol-Kelet térségét, valamint az egykori szovjet blokk országait különös tekintettel hazánk történelmére és hagyományaira. Magyarországról szóló cikkeit olvasva az a benyomása támad az embernek, hogy nem csupán ismeri történelmünket és kultúránkat, hanem valósággal belelát a magyar néplélek legmélyebb rétegeibe, mintha érezné, hogy mit jelent magyarnak és közép-európainak lenni. Honnan fakad az érdeklődése térségünk iránt? Talán mindez a szüleim komolyzene iránti szeretetével kezdődött. Azt hiszem, a legkorábbi Magyarországgal kapcsolatos emlékem Johannes Brahms Magyar Táncok című darabjához kötődik. Később pedig a középkor és a reneszánsz periódus történelme iránti érdeklődésemet követtem. Hunyadi János kora s Mátyásé, aki a legnagyobb itáliai mecénásokkal is versenyre tudott kelni, az európai reneszánsz egyik fénypontjának tekinthető. Ha valaki teljes egészében meg akarja érteni, hogy mit jelent európainak lenni, akkor Közép-Európa felé kell fordulnia, s nem csak a Habsburg Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia időszakáig, hanem korábbra is vissza kell tekintenie. Emlékszem még, hogy amikor elkezdtem bélyeget gyűjteni, a kezem közé került egy meglehetősen szerény de számomra igencsak kedves magyar kollekció, melyet a mai napig féltő gonddal őrzök. Könnyen meglehet, hogy “Magyar Posta” volt az első magyar kifejezés, amit megtanultam. Tovább a pannonhirnok.com cikkére >>>
Megjelent: 2019-03-16 11:06:20
|