Keresés a honlapon:

„Pompejiben vagyok katasztrófaturista” – Fehér Renátó interjú (Mohácsi Balázs)

Fehér Renátó új kötetéről, a költészet napjára megjelent Holtidényről Mohácsi Balázs kérdezte a szerzőt.

A kötetcím Kálnoky László azonos című versére utal, sőt, a címadó vers – amelyet a Jelenkor közölt a 2017. októberi lapszámban – pedig kölcsönzi is kezdősorait a Kálnoky-versnek. A szemfüles olvasót nem lepheti meg, hogy fontos számodra Kálnoky, hiszen esszét is írtál a lírájáról. Ám Kálnoky – vagy Vas, vagy Zelk – nem számít manapság közkézen forgó, gyakran olvasott szerzőnek. Téged mi vezetett ehhez a lírához, és mi tartott ott?

„Mit akar e sok álnok itt?! / Olvassunk inkább Kálnokyt!” – ez az iránymutatás még a Petri-olvasás közben jött szembe velem, és az viszonylag hamar beláthatóvá vált, hogy milyen nagy hatást gyakorolt akár Petri, akár Tandori pályájára Kálnoky László. Izgalmas volt először az ő fénytörésükben nézni vissza erre az addig nagyon felületesen ismert költészetre, hogy aztán nemsokára önjogán nyomjon meg a súlya. (Emellett felmérhetetlen az a munka, amit Kálnoky a világlíra magyarra fordításában elvégzett, s noha – a mindent eredetiben olvasás országában – szokás magabiztosan borongani azon, hogy mennyi minden nincs meg magyarul, ami igaz is, de például éppen Kálnoky által is férünk hozzá remekművekhez.)

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2018-06-05 04:58:08

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.